Miért egyre több a lakástűz?

Az elmúlt években drasztikusan növekedett a lakástüzek száma Magyarországon. 2011-ben óriási ugrás következett be és az idei évben is rengeteg pusztító tűzeset történt. Az energiaoldal.hu Petróczi Tímeát, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjét kérdezte az okokról és a védekezés lehetőségeiről.

– A 2011-es évben rekordot döntött Magyarországon a lakástüzek száma. A tűzesetek 2012-ben is növekvő tendenciát mutatnak?

2011-ben 29 920 tűzeset volt, amelyből 8711 alkalommal lakás- és személyi ingatlanban következett be. 2012-ben ez az adat augusztus 15-ig az alábbiak szerint alakult: 25 234 tűzesetből 4772 keletkezett lakás- és személyi ingatlanban.

– A személyi sérülések száma is növekedett?

Személyi sérülések száma az ilyen jellegű tűzeseteknél 2011-ben több mint 700 főt érintett, míg 2012. augusztus közepéig ez a létszám a 400 főt érte el.

– Minek tudható be ez a növekedés, illetve mik a leggyakoribb okai a tüzeknek?

A lakóépületekben keletkezett tüzek vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberi tényező a tűzesetek túlnyomó részében döntő szerepet játszik. Tipikus keletkezési ok a tűzhelyen felejtett zsiradék túlhevülése és meggyulladása, a felügyelet nélkül hagyott gyertya, mécses – ide értve az adventi, karácsonyi koszorú és fenyőfa baleseteket is -, a dohányzás, valamint a lakásfelújítások során gondatlanságból bekövetkezett események. Ezek a tüzek megelőzhetők néhány alapvető óvintézkedés betartásával.

kép: Csabicsekk/indafoto

– Hogyan lehetne elkerülni ezeket a tűzeseteket? Milyen gyakorlati tanácsaik vannak arra az esetre, ha mégis megtörténik a baj?

A lakásokban, személyi ingatlanokban leggyakrabban a konyhai tevékenységek (sütés, főzés) során, illetve a tüzelő-, fűtő berendezések használatával összefüggésben keletkeznek tüzek.
Így a lakás- és személyi ingatlanban keletkezett tüzek megelőzésére vonatkozóan vannak gyakorlati tanácsaink.

Néhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.
*       Fontos, hogy legyen a lakásunkban egy megbízhatóan működő CO érzékelő a gázkazán hibájának jelzésére. A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha égéstermék kerül a helyiség levegőjébe.
*       Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni a házunk (lakásunk) egyes helyiségeiből.
*       Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb. A füst és a hő felfelé terjed.
*       Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra. Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.
*       Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
*       Rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel a fűtésre használt készülékeinket és a kéményünket.

Ha tűz keletkezett a lakásunkban, akkor ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét. Ha melegnek találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset.

Tűzoltók dolgoznak egy családi ház tetőszerkezetében keletkezett tűz oltásának utómunkálatain a XVIII. kerületi Wlassics Gyula utcában. MTI Fotó: Lakatos Péter

További tanácsok:

Néhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.

Füstjelzők:

  • Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt (tűz jelzésére), CO érzékelőt (gázkazán hibájának jelzésére). A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében.
  • Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt. A hálószobákba és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be. Az érkélőket a mennyezetre vagy attól maximum 40 cm-re tegyük.
  • Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket. Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt.

Menekülési lehetőségek:

  • Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni a házunk (lakásunk) egyes helyiségeiből.
  • Gyakoroljuk a menekülést.
  • Ellenőrizzük, hogy minden nyílászáró nyitható, nincsen-e beszögelve, beragadva. A biztonsági rácsok nyithatók-e belülről. A fixen rögzített fémrácsok megakadályozhatják a menekülést.
  • Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb. A füst és a hő felfelé száll.
  • Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra. Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.
  • hirdetés

Tűzveszélyes anyagok:

  • Zárt térben soha ne használjunk benzint, gázolajat vagy hasonló gyúlékony folyadékot.
  • A tűzveszélyes anyagokat csak jól szellőztetett helyen tároljuk, hőtermelő berendezésektől távol.
  • Soha ne dohányozzunk, ne használjunk nyílt lángot, ha éghető folyadékkal dolgozunk.
  • Használat után nyílt téren elhelyezett fémedénybe dobjuk azokat a rongyokat, amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át.

Hőtermelő készülékek:

  • Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő, melegítő vagy főzőkészüléket használunk.
  • Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
  • Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöltését csak kihűlt állapotában végezzük.
  • Fával, szénnel üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot ne pakoljunk, a kipattanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban. A tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonténerbe. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.
  • A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük.
  • Gázzal üzemelő készülékeinket évente szakemberrel ellenőriztessük.
  • A kémények ellenőrzése is szakember által évente ajánlott.
  • Tartsunk távol minden berendezési tárgyat a fűtőtesteinktől és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövektől.

Gyufa és a dohányzás:

  • Tűzgyújtó eszközeinket (gyufa, öngyújtó, gázgyújtó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen.
  • Ne dohányozzunk ágyban, ha betegek vagy álmosak vagyunk. Mély, nem éghető anyagú hamutartót használjunk. A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le.

Elektromos készülékek:

  • Villanyszerelővel rendszeresen ellenőriztessük az elektromos készülékeinket (lakóépületben kilencévente). Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le a hálózatról (húzzuk ki a konnektorból).
  • A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessünk, javíttassunk.
  • Használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve.
  • Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat. Lehetőleg földelt eszközöket használjunk.
  • Elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz.
  • Ne érintsük vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben elektromos berendezéseinket (kivéve a megfelelő védelemmel ellátott eszközöket).
  • Ne hagyjunk bekapcsolva elektromos készüléket, ha eltávozunk otthonról (teljesen kapcsoljuk ki a TV-t, videót stb., ne hagyjuk készenléti üzemmódban sem).

Egyéb:

  • Zárt ajtók mellett aludjunk.
  • Szerezzünk be egy ABC tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket (6, vagy 12 kg-os ABC porraloltót), és ismertessük meg családunkkal a működését (minden készülékre az üzembe helyezése, használata, érvényessége rá van írva).
  • Vásároljunk füst- és hőérzékelőket, telepítsünk CO érzékelőket gáz vagy fa-széntüzelésű kazánok, berendezések használata esetében.
  • Ismerjük meg a lakóépületünkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. (A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.)
  • Kérjük ki a helyi tűzoltóság szakembereinek véleményét a tűz megelőzésének lehetőségeiről.
  • Propán-bután gázpalackot nem használhatunk, nem tárolhatunk olyan helyiségben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).

Mit tegyünk tűz esetén?

Ha a ruhánk meggyulladt:

  • Azonnal vegyük le, és cipőnkkel tapossuk meg, míg a tűz el nem alszik.
  • Ha nem tudunk levetkőzni, akkor feküdjünk le a földre, hempergőzzünk meg a homokban.

Ha tűz keletkezett a lakásunkban:

  • Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk. Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét. Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset. Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra.