Napos oldal

Aki itthon nem sikeres, annak kár külföldre mennie – vallja Plachy László, a GreenPlan tulajdonosa, aki egy építőipari csőd után, a nulláról építette fel sikeres magyar napelemes vállalkozását.

Hogy kerültél a napelem-bizniszbe?

Eredetileg egy építőipari vállalkozásban voltam hétköznapi alkalmazott. A cégen belül eljutottam odáig, hogy csoportvezető lettem és szakmailag is elismertek. 1999-ben alapítottam meg az első építőipari cégemet, mert láttam, hogy csoportvezetőként nagyon komoly fejlődést nem lehet elérni. Viszont éreztem magamban, hogy ennél többet is létre tudok hozni.

Egy kis hatfős csapattal kezdtük, filléres szerszámokkal, kevés pénzzel, de nagy lelkesedéssel. 2004-re már egy 56 fős cég vezetője voltam, nagy multinacionális cégeknek dolgoztunk alvállalkozóként. Azt mondják, hogy a pénz megváltoztatja az embert, és ebbe a csapdába sajnos kicsit én is beleestem.

Voltak olyan beruházásaim, befektetéseim, amik nem jól sültek el, illetve az építőipar 2006-tól kezdődő válsága nagyon komolyan érintett bennünket is. 2008-ban csődbe ment a vállalkozásom, és gyakorlatilag szó szerint leültem a földre. Mindent el kellett adni, hogy a tartozásokat ki tudjuk fizetni, miközben százmilliós, behajthatatlan kintlévőségeink voltak. A sok csalódás után újra elkezdtem keresni az utamat, hogy mi lenne az, amit teljes lelkesedéssel tudnék végezni. Először a LED fényforrásokkal kezdtem foglalkozni, tágabb értelemben a megújuló energiákkal. Úgy gondoltam, ebben van jövő, és 2010 elején megalapítottam a GreenPlan Energy Kft.-t. Nagyon hálás vagyok a páromnak, Gyöngyinek, hogy végig hitt bennem, akkor is, amikor mindenki azt mondta, hogy vége, többet nem állok fel.

Nem akartál külföldön szerencsét próbálni?

Felmerült az is, hogy külföldre megyek dolgozni, de ezzel kapcsolatban mindig az volt a nézetem, hogy aki Magyarországon életképes, az külföldön is az, aki itt nem, az külföldön sem lesz az.

Tudtam magamról, hogy képes vagyok újra felépíteni egy céget, tanulva a hibáimból. Egy barátom azt mondta, hogy neki szimpatikus ez a megújuló energia dolog, kezdjünk együtt dolgozni. Két éven keresztül úgy dolgozott mellettem, hogy azt mondtam: „Krisztián, egy vas nélkül kezdtük, egy vasunk sincs, ha akarod, csináljuk, de ebbe egyelőre csak befelé megy a pénz. Zéró bevételünk volt, nevetséges forgalom mellett. Hiába dolgoztunk százszázalékos bedobással, 2011 végén azt mondtam Krisztiánnak, hogy ez egy pénznyelő, Magyarországon senkit nem érdekel a megújuló energia, de ő biztatott, hogy még egy évet bírjak ki, ha továbbra sem fog megmozdulni, akkor hagyjuk az egészet. Viszont 2012-ben megfordult velünk a világ, és elkezdtek jönni a megrendelések LED-es világítás-korszerűsítésre, napkollektorok építésére stb. Közben folyamatosan képeztem magam, bújtam az internetet, tanfolyamokra, konferenciákra jártam, mindent tudni akartam a napelemes rendszerekről.

Változtattatok valamit 2012-ben?

Nem. Ugyanúgy csináltuk a dolgokat, mint eddig, de bejött egy lakossági napkollektoros pályázat, ahol megnyertünk 45–50 munkát egy pályázatíró kollégával közösen, illetve megérkezett az első napelemes rendszerrendelésünk. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kaptunk egy pici hitelt és elindultak a dolgok. Még mindig nem arról szólt a történet, hogy kivegyünk pénzt a cégből, hanem hogy fejlesszünk, fejlesszünk, fejlesszünk…

Ez egy cég stabilitásának az alappillére. Fel kellett szerszámozni a csapatot speciális eszközökkel, és növeltük a létszámot is. Négy főből lettünk heten. 2013-ban év elején a magyarországi LG az olasz disztribútortól megtudta, hogy van egy magyar cég, aki LG-napelemeket hord tőlük. Megkerestek bennünket, hogy nem forgalmaznánk-e a közvetlenül az ő napelemeiket. Kiemelt forgalmazóik lettünk, ez újabb lökést adott a vállalkozásnak. Rengeteg munkát tettünk a cégbe. Én csináltam az árajánlatokat, a kapcsolatfelvételt, a pénzügyet, mindent, amit csak lehetett, aztán rájöttem, hogy nem csak a munka, hanem a háttér is fontos, ezért elkezdtük az irodai részt is fejleszteni. Év végére elértük, hogy 340 milliós árbevételünk lett, amit álmunkban sem mertünk volna gondolni. Ma nagyon divatos hangoztatni, hogy csak politikai kapcsolatokkal lehet egyről a kettőre jutni, én meg azt mondom, hogy ez egy nagyon nagy tévhit! Zéró politikai kapcsolattal is lehet, de jól és tisztességesen kell csinálni a dolgokat. Ugyanúgy dolgozunk MSZP-s és fideszes önkormányzatoknak is. Egyik büszkeségem, hogy szinte minden egyes munka hozta a következőt, mert mindenhol olyan elégedettséggel váltunk el az ügyféltől, hogy automatikusan ajánlott bennünket. A mai napig hiszem, hogy nem csak megszerezni kell egy munkát, hanem az árajánlat készítésétől a projekt átadásáig, sőt, még azon túl is minőséget és színvonalat kell nyújtanunk. Tavaly szintén majdnem a duplájára tudtunk növekedni, ezzel együtt is kis cég maradtunk és van időnk az ügyfelekre. Rájöttünk arra is, hogy pályázni jó dolog. Rengeteg munkánk volt, amit az ügyfelek pályázaton nyertek, és elgondolkodtunk, hogy miért nem pályázunk mi is. Számomra fontos, de esetleg némelyeknek meglepő lehet, hogy Magyarországon lehet tisztességesen is üzemeltetni egy vállalkozást, így ráadásul jogosultságunk volt pályázni és ezzel fejlődni. Tavaly és idén több közbeszerzést is megnyertünk. Ennek szintén nagyon szigorú feltételei vannak: referenciák, pénzügy, adózás. Nagyon büszke vagyok arra, hogy öt éve csináljuk és nem volt semmilyen munkaügyi büntetésünk, semmilyen szabálytalanságunk. Ma már részben nagykereskedelemmel foglalkozunk, és az árbevételünk 85%-át a napelemes rendszerek forgalmazása és telepítése teszi ki. Tavaly 640 kW napelemet telepítettünk és 1,5 MW volt az értékesítés, de idén már májusban elértük a 600 kW beépítést. Ez annak is köszönhető, hogy a technológiánkat is fejlesztjük. A legjobb gépeket veszem a fiúknak, új autókat kapnak, nem járunk romhalmazokkal. A szakembereink úgy működnek, mint egy nagy család. Nem én vagyok a főnök, a raktáros meg egy senki, hanem mindenki egyformán fontos. Úgy gondolom, hogy hiába vannak jó munkatársak, ha nincs, aki szervezi hozzá a feladatot, a munkát, de én is hiába vagyok, ha nincsenek olyan szakemberek, akik úgy megcsinálják a munkát, ahogy azt elvárja az ügyfél. Ettől működik nagyon jól nálunk a cégben a hierarchia, hogy nem játszunk ilyen főnökösdit, hanem mindenki teszi a dolgát. Összetart a társaság, közösen megyünk horgászni, szinte baráti közöttünk a kapcsolat.

Mennyi a magánszemélyek aránya a megrendelőitek között?

2013-ban 70% volt a lakosság aránya és 30% a vállalkozásoké, de 2014-ben ez teljesen megfordult. Ez többek között annak is betudható, hogy elkezdtük visszaszorítani az olcsó kínai napelemek forgalmazását és előtérbe helyeztük a prémium kategóriát. Ugyanis hosszú távon ez kifizetődőbb, és ezt elkezdtük kommunikálni az ügyfeleknek is. Nagyrészt ők is hajlandóak voltak kifizetni azt a kis többletet, hogy egy 25 éves biztonságot kapjanak a napelemek szempontjából.

10 év helyett?

Minden napelemre ugyanaz a jogszabály vonatkozik Magyarországon. A kérdés az, hogy ezt ki tudja teljesíteni, illetve ki tudja 25 év múlva is teljesíteni. Jó pár cég van itthon is, akik nagyon jónak mondták a terméküket, aztán öt év után bezárták a boltot, de ez a nemzetközi piacra is érvényes. Megjelennek gyártók, aztán eltűnnek pár év után. Az LG ötven éve van a piacon és 20 éve Magyarországon, a világ második legnagyobb elektronikai cége

Átlagosan milyen teljesítményű és rendszerű napelemeket keresnek a magánvásárlók?

A leggyakrabban 3–6 kW közötti, hálózatba betáplálós rendszereket szoktunk telepíteni. Sok energiát fektetünk egy új termékcsoport európai színvonalú fejlesztésébe, ezek a napelemes LED-solar kandeláberek. Közvilágításra, térvilágításra egyaránt kiváló megoldást nyújtanak olyan helyeken, ahol költséges, illetve nem kifizetődő földkábelen az áram eljuttatása. További nagy előnyük, hogy nem engedélykötelesek, nem kell terveztetni, sem a szolgáltatóval egyeztetni. Előfordul, hogy csak az engedélyek árából meg lehet valósítani a világítást projektszinten.

Pályázat nélkül is érdemes napelemet telepíteni?

A lakossági megrendeléseink 100%-a önerős. Úgy tűnik, hogy a lakosság ilyen irányú beruházásai nincsenek támogatva. Tehát, ha valaki ilyen rendszert szeretne, akkor azt vagy megfinanszírozza magának, vagy valamilyen lakáselőtakarékossági lehetőséget választ. A megtérülési idő 8–10 év, de ez sokkal jobb befektetés, mint pénzügyi cégeknél, bankokban elhelyezni a pénzt. Egyrészt stabil, 10% fölötti hozamot hoz, másrészt pedig a pénzünk ott van a saját tetőnkön, így azt senki nem fogja elkölteni. Egy energiafüggetlen család sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát a jövőre nézve. Most 40 forint körüli kilowatt-díjról beszélhetünk, de ki tudja, hogy mi lesz 5–10 év múlva? Ha 100– 140 forint lesz, nekünk akkor is ott lesz a napelemes rendszerünk és termelni fog.

A napelemadónak milyen hatása volt a szektorra?

Mi nagyon megéreztük, súlyos milliókkal érintett, de szerintem mindenkit, aki ezzel foglalkozik. Mivel nagykereskedők is vagyunk, több ezer napelemet adunk el éves szinten, és egy-egy napelemre közel 2000 forint a kivetett adó.

Az árakban is megjelent ez?

Sajnos kénytelenek voltunk érvényesíteni. Nincs olyan sem a bank-, sem a megújuló szektorban, hogy kivetnek ránk egy adót és majd benyeljük. Olyan kis haszonkulccsal dolgozunk egy ilyen modul esetében, hogy az már irreális lenne, ha azt is mi vállalnánk át.

Nagy átrendeződés van a napelempiacon?

Igen, a BOSCH például leállította a napelem gyártását, sok komoly cég bajban van. Ez arra vezethető vissza, hogy a kínaiak rendkívül olcsón bombázzák az európai piacot, és van egy elég nagy szegmens, aki erre vevő. Annak ellenére, hogy az Unió igyekszik szankciókkal védeni a piacot.

Nem az a jó, ha olcsó a napelem?

Itt az érdekek kicsit szembemennek egymással. Egy nagy cég nagy infrastruktúrával Németországban csak költségesen tud dolgozni, egy kínai pedig olcsón. A piaci igény sem mindig találkozik a minőséget kínáló gyártók áraival, ekkor elkezd szegmentálódni a piac. A magyar viszonyokra pont ez jellemző. Magyarországon két típusú napelemet lehet értékesíteni: a lehető legolcsóbbat, vagy pedig azt a prémium kategóriát, ami még megfizethető áron van.

Az olcsó olajár mennyire zavarja ezt a szektort?

Nem nagyon. Teljesen más, amit a piac generál, és amikor egy ember környezettudatos.
Ha valaki így gondolkodik, hogy tenni akar a jövőért, a környezetéért és a családjáért, akkor nem fog azzal foglalkozni, hogy miként alakul a kőolaj ára, hanem így is, úgy is megvalósítja. Van, akinél csak terv, van, aki ajánlatot kér, hogy majd jövőre megpróbálja, és van, aki azt mondja, hogy eldöntöttem, gyertek és csináljuk!

A cikk az Energiafigyelő magazin 2015/01. számában jelent meg.