Szigorodnak az épületekre vonatkozó energiahatékonysági követelmények

Április végén a kormány határozott arról, hogy 2015-től szigorítja az épület-energiahatékonysági követelményeket a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatokon nyertes épületek vonatkozásában.

Az új szabályok 2018 után minden új épületre érvényesek lesznek. Szakértők szerint azonban az új követelmények betartása már ma is költséghatékonyabb épületeket eredményezne, és indokolatlan a hosszú felkészülési idő. A hazai energiahatékonysági követelmények európai viszonylatban nagyon gyengék, az új szabályokkal csak 5 év múlva jutunk el a mai német követelményszintre.

kép: bebi/indafoto.hu

kép: bebi/indafoto.hu

hirdetés

Az EU épület-energiahatékonysági irányelvének célja, hogy a tagállamok olyan épület-energiahatékonysági standardokat fogadjanak el, amelyek biztosítják a költségoptimális építkezést. Azaz azt, hogy az egy épület építési és felújítási költsége és élettartama alatti energiaköltsége összességében a lehető legalacsonyabb legyen, és az emberek ne építsenek olyan házakat, amelyeket olcsóbb felhúzni, de fennállásuk során rengeteg energiát pazarolnak el.

A kormány április 30-án határozatban döntött arról, hogy megszigorítják az épület-energiahatékonysági követelményeket, azaz a falak, az ablakok, a tetők és a padlók maximális hő-átbocsátási értékeit. Az új szabályok azonban csak 2018-tól hatályosak, de a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatok keretében zajló építések során már 2015-tõl kell alkalmazni azokat.

A döntést előkészítő műszaki-gazdasági számításokat a Belügyminisztérium felkérésére az Energiaklub végezte. A szakpolitikai intézet számításai egyértelműsítették, hogy a jelenlegi hazai követelmények jóval elmaradnak a költség optimális szinttől, és minél hamarabb szigorítjuk a standardokat, annál hamarabb válnak hatékonnyá az építkezések, felújítások.

„A követelmények szigorítása fontos és jó lépés az energia-pazarlás megállítása felé, de nem értjük, hogy miért kell még öt évet várni, hogy bevezessük a ma érvényes németországi követelményeket. Ezzel csak azt érjük el, hogy hazánk a Nyugaton már elavult technológia lerakóhelye lesz. Szerintem a kormány fontos lehetőséget szalasztott el arra, hogy elősegítse a takarékosságot, ami alapvető gazdasági érdekünk” mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI): az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI abból a felismerésből jött létre, hogy az energiahatékonyság növelése nemcsak mindannyiunk közös ügye, hanem sok vállalat számára üzleti érdek is. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.

forrás: energiainfo.hu

Kapcsolódó cikkek
Nőtt a magyar karbonforint vagyon

A széndioxid kvóta-piaci áremelkedés miatt 25 százalékkal nőtt a magyar kormány karbonforint vagyona, így 265 milliárd helyett 328 milliárd forint Elolvasom

Rezsicsökkentés, energiahatékonyság, ingyenhitel

"Látod drágám; 10 százalékkal csökkent a gáz és a villany ára is - hagyjuk a csudába ezt a hőszigetelést!" - Elolvasom

Csepp a tengerben az új lakossági energiahatékonysági pályázat

830 M Ft támogatással 600 év alatt sem kerül sor minden felújítandó lakásra – de hol késik a Zöldgazdaság - Elolvasom

27%-kal kevesebb forrás 2014-ben energetikai felújításra?

A 2014-es költségvetés tervezete csak 743 millió forintot szán épületenergetikára, ami 27%-kal kevesebb, mint idén.  A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer az Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?