Szükség van a paksi bővítésre

A paksi atomerőmű nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a paksi erőműbővítésről szóló orosz-magyar megállapodással kapcsolatban.

Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40-45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ehhez fenn kell tartani azt a korábbi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást, amely Magyarország és a Szovjetunió között létrejött, „csak most már Magyarország és Oroszország között kell fenntartani ezt a kapcsolatot”. Mint mondta, Magyarország nem kerül más helyzetbe, mint amilyenben most van, így ez a kérdés az ország függetlenségét és függőségét nem érinti.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja, márpedig a kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésű legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot működtető vállalatoknak olcsó áramat biztosítsanak. Azt a holnapután kérdésének nevezte, hogy ha Magyarországon több energiát tudnak előállítani, mint amennyit felhasználnak, akkor hogyan kereskedjenek a fennmaradó résszel.

„A paksi atomerőmű nélkül nincs magyar gazdaság. (…) Csak egy szegény, lerongyolódott és nem versenyképes gazdasága lehet Magyarországnak” nélküle – nyomatékosította álláspontját. Megerősítette egyúttal azt az indiai látogatása alkalmával tett célkitűzést, hogy négy-öt év múlva egész Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb az áram.

A miniszterelnök – a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiára hivatkozva – kilátásba helyezte, hogy a közúti közlekedés „elektromos alapra helyezését” is a nukleáris energiából biztosítják majd. Ennek nyomán szerinte a következő években egyre többet hallani majd arról, hogy a mostani benzinüzemelésű járművek helyett milyen kísérletek történnek a közúti közlekedés „elektromosautó-alapra” helyezésére. Utalt arra, hogy jelentősebb autógyárakkal is zajlanak erről tárgyalások.

Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy a német atomerőművi leállás átalakítja a kontinens nukleáris energetikai piacát, azt válaszolta: számolnak vele, de ez a kérdés nem része a hamarosan a parlament elé kerülő orosz-magyar megállapodásnak, amely egyébként semmilyen más üggyel, így a gázszállítással nincs összekapcsolva.

A megújuló energiák fejlesztéséről úgy vélekedett, hogy azt jól kell ütemezni, mert az ma csak óriási közpénztámogatással lehetséges, ám a technológia gyorsan fejlődik, így akkor érdemes nagyobb mennyiségben beállítani az alternatív energiát a magyar energiagazdálkodásba, ha már nem kell a büdzséből hatalmas összeggel támogatni. Kitért emellett arra, hogy a szén kérdését sem a múlthoz sorolja, a modern technológiákkal ugyanis látja annak helyét – „idekötve a bányászatot is” – a jövőben is.

Az IMF-kölcsön és az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel közötti párhuzamot firtató felvetésre a miniszterelnök úgy reagált: „szezont a fazonnal nem érdemes összekeverni”. Míg ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyugdíjcsökkentést kért cserébe, és nem engedte a bankok, a multik adóztatását, addig ilyen kérdések az oroszokkal „szóba sem kerülnek”.

Oroszországgal „egy beruházás finanszírozásáról fogunk megállapodni” – jelentette ki. Megjegyezte, az oroszok azért tesznek vonzó ajánlatot Budapestnek, hogy „ne veszítsenek el valamit, ahol ma jelen vannak”.

Orbán Viktor az orosz-magyar kapcsolatokat úgy kommentálta, hogy azok „ma rendben vannak”.

A múlton nem lehet változtatni, a jövőn viszont igen, és érdemes is – mondta, úgy jellemezve kormánya jövőképét, hogy egy erős Magyarországot akarnak, amely nem alárendeltje, hanem egyenrangú partnere más államoknak.

„És igaz, hogy a múltban megszálltak bennünket a németek is, a szovjetek is, de a jövőt illetően mi a németekkel is meg az oroszokkal is egyenrangú kapcsolatokat akarunk kiépíteni” – fejtette ki, közölve, hogy ez az elképzelés sikeres, hiszen ma Magyarország egyenrangú partnere Oroszországnak, Németországnak és a világ más államainak.

Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökön nyugvó fejlesztéséről, és – mint mondta – amiben megegyeztek, azt az oroszok betartották.

MTI