Újabb gázszolgáltatók kerülnek állami tulajdonba

Újabb energiaszolgáltató cégeket vásárolhat meg az állam. Az erről szóló mai sajtóhíreket erősítette meg az MVM közleménye is. A vásárlás egybevág a kormány korábban közölt terveivel, miszerint a közműszolgáltató szektorban nonprofit alapú állami monopóliumot szeretne megvalósítani. Erről nyilatkozott a Napi Gazdaságnak nemrégen a szaktárca államtitkára. Összeállításunkból kiderül, hogy a kormány deklarált célja a közműszolgáltatók állami, illetve önkormányzati tulajdonba vétele, és azt is összegyűjtöttük hol tartanak ezen az úton.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az E.ON Hungária Zrt. hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása során az Európai Unió számos érintett testületének támogatásával megszerzett partneri kapcsolatra alapozva 2014. március 5-én nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá további az E.ON Hungária Zrt. tulajdonában álló társaságokban történő részesedés szerzés lehetőségéről. A jövőbeli tranzakció a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. vállalat részeket érinthet- írja közleményében az MVM.

kép: mvm.hu

kép: mvm.hu

„Az MVM Csoport a kormányzati energiapolitikával és a Nemzeti Energiastratégiával összhangban sok fontos lépést tett Magyarország energiabiztonságának megszilárdítása, a gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítése felé az elmúlt időszakban. A tavaly ősszel megvásárolt Magyar Földgázkereskedő Zrt. és Magyar Földgáztároló Zrt. immár nemzeti tulajdonban szavatolják Magyarország biztonságos földgázellátását, valamint hozzájárulnak az árak megfizethető szinten tartásához” – mondta Horváth Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója.

A mostani tranzakcióban az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft., valamint az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. lehet érintett, azok tulajdonjoga részben vagy egészben kerülhet majd a nemzeti energetikai társaságcsoporthoz.

„Az E.ON Hungária csoport az új üzleti modelljének kiépítésének keretében, az áramhálózat fejlesztése, üzemeltetése mellett – az eddigi lépéseivel összhangban – többek között az üzleti áram- és gáz szegmens ügyfeleire helyez nagyobb hangsúlyt a jövőben, ezért értékesítené gázhálózati cégeit, valamint a lakossági fogyasztók energiaellátásáért felelős kereskedő cégét” – mondta Ilyés Péter, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja.

A szándéknyilatkozat aláírását követően az MVM Zrt. megkezdi az érintett társaságok részletes üzleti, jogi és műszaki átvilágítását, a kockázatok felmérését és az üzletrészek értékelését. Az esetleges tranzakcióra, így a vételár kitárgyalására, illetőleg a lehetséges adásvételi szerződés megkötésére mindezeket követően kerülhet sor, és a tranzakció zárása előreláthatólag még az idén befejeződhet.

Határozott kormányzati cél

A nonprofit jelleggel működtetett állami monopólium megvalósítása a kormány célja a közműszolgáltatások területén – ezt a Napi Gazdaság január 24-én megjelent interjújában szögezte le Hegmanné Nemes Sára. A vagyonpolitikáért felelős államtitkár akkor arról is beszélt, hogy a kabinet nem mondott le a Budapest Airport visszavételéről sem, ám a reptérszerződés újratárgyalása a következő kormányzati ciklusra marad. Egyes közszolgáltató cégek visszavételével összefüggésben akkor elmondta, bízik benne, hogy az ezekről folyó tárgyalások hamarosan pozitív eredménnyel zárulnak.

Az államtitkár szerint ezeknél a cégeknél az a cél, hogy a most készülő közműtörvény alapján nonprofittá alakítsák át őket. Az új törvény a hazai közműszolgáltatásokat egy rendszerbe fogja majd. E rendszer lényege pedig az, hogy a monopol közműszolgáltatásoknak nonprofitnak kellene lenniük, vagyis a keletkező nyereséget vissza kellene fordítani például a szolgáltatás színvonalának emelésébe, a minőség javítására és a biztonságos működés fenntartására. A megvásárolt közszolgáltató cégek, akár állami, akár önkormányzati tulajdonban vannak, a nemzeti vagyon részévé válnak.

Eddigi visszavásárlások

2011 májusában vásárolta meg (illetve vissza) a kormány a Mol 21,2 százalékát Oroszországtól, pontosabban a Szurgutnyeftyegaztól 1,88 milliárd euróért, mai árfolyamon több mint 580 milliárd forintért. Orbán Viktor az energiafüggetlenség növelésének igényével indokolta a lépés szükségességét.

Végleg állami irányítás alá került az algyői stratégiai-kereskedelmi gáztároló is – ezt már idén január 14-én közölte a Mol. Az energiacég tavaly 72 százalékot értékesített a kiürült gázmezőből átalakított, 1,9 milliárd köbméteres tárolótelep cégéből, a Népszabadság információi szerint mintegy 140 millió forintért.

hirdetés

2013 decemberében írta alá az MVM és az RWE az utóbbi tulajdonában lévő 49,83 százalékos Főgáz Zrt. részvénypakett megvásárlásáról szóló, 41 milliárd forintos szerződést, a tranzakció valamikor az idei év első felében zárul. A Főgáz 50 százalék + 1 darab ‘A’ sorozatú részvénycsomagja, illetve 1 darab ‘B’ sorozatú részvénye továbbra is a fővárosi önkormányzat tulajdonában marad.

Tavaly ősszel vásárolta fel a magyar állam az E.On magyarországi tevékenységeit is az MVM-en keresztül csaknem 300 milliárd forintért, a cégek Magyar Földgáztároló Zrt. és Magyar Földgázkereskedő Zrt. néven folytatják tovább a működést.

Szintén ekkor vette meg a MAHART PassNave Személyhajózási Kft. 51 százalékát az MNV 750 millió forintért, azzal az indokkal, hogy így a közép- és hosszú távú hajózási és kikötői fejlesztések hatékonyabban és kiszámíthatóbban valósíthatók meg. A társaság ráadásul nyereséges, így az állami vagyon is gyarapodhat.

Idén január 1-jén lépett hatályba az a szabályozás, melynek értelmében megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás. Ehelyett egy állami szerv felel majd a könyvek fejlesztéséért és kiadásáért, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már most is működő könyvtárellátó feladata lesz. A kormány szerint a változásra azért van szükség, mert eddig a profitorientált kiadók minél több könyv eladásában voltak érdekeltek, az új szabályozás azonban megszünteti a versengést, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, nem állami tulajdonú vállalatokat is bevonjanak a fejlesztésbe.

A Magyar Posta tavaly nyáron jóváhagyott 655 millió forintos tőkeemelésével lett a Takarékbank többségi tulajdonosa a magyar állam, a posta és a Magyar Fejlesztési Bank együttes részesedése ugyanis ezzel 51 százalék körülire növekedett. A tulajdonszerzésre a takarékszövetkezeti integráció miatt volt szükség. Most azonban az MFB és a posta eladásra kínálja a tulajdonukban lévő törzsrészvények 54 százalékát, az ajánlattételi határidő február 6.

Egy évvel korábban kapott zöld utat az unió versenyfelügyeletét is ellátó Európai Bizottságtól a Rába Járműipari Holding Nyrt. 73,84 százalékának állami felvásárlása. Ezzel 76,97 százalékra nőtt az állam szavazati aránya a cégben.

2012 eleje óta – a rendszerváltás óta először – újra állami kézben van a hulladékgazdálkodás is, azóta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség nevű szuperszervezet felelős a szeméthegyek eltüntetéséért.

A 2011-től hatályos gyógyszertörvény értelmében az idei évtől a patikák is csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész negyede gyógyszerész kezében van, 2017-ig pedig 50 százalékig kell ezt az arányt növelni. Csakhogy a patikusok többsége nem tudta vagy nem akarta a megfelelő tulajdonhányadot megvásárolni, az erre kidolgozott hitelprogram ellenére sem. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a problémás gyógyszertárak állami tulajdonba kerülnek a bezárások elkerülése érdekében. A közpénzen felvásárolt patikákat három éven belül pályázaton meg kell hirdetni.

2012 novemberében kezdték vizsgálni a közigazgatás alapműködését meghatározó, az állampolgároknak is szolgáltatásokat nyújtó informatikai rendszereket fejlesztő IdomSoft Zrt. közvetett állami tulajdonba vételét. Az 1,3 milliárd forintról szóló szerződést végül decemberben írták alá, a tulajdonosi jogokat 2013 márciusától gyakorolja a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. Az IdomSoft rendszerein készülnek például a személyes okmányaink is.

Államosításnak ugyan nem nevezhető, de stratégiai szempontból fontos, hogy tavaly decemberben a Richterben meglévő 25,25 százalékos tulajdonrész megőrzését is biztosította további öt évre a kormány, miután visszavásárolták az összes, 2014-ben lejáró, 833,3 millió euró névértékű Richter-részvényekre átcserélhető kötvényt, és ezzel párhuzamosan az MNV az állam nevében új, 903,8 millió euró össznévértékű, 2019-ben lejáró Richter-részvényekre átcserélhető kötvényt bocsátott ki.

Eddig 657 milliárdot költöttek visszavásárlásra

Azt már a napi.hu írta meg, hogy a magyar állam a 2010 és 2013 közti időszakban vagyonvásárlásra a 2013-as (várható) GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget költött (mintegy 657,4 milliárd forintot), míg a bruttó adósság tavalyi értékéhez viszonyítva pedig 2,9 százalékot – derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszából, amelyet Scheiring Gábor, az Együt-PM országgyűlési képviselője kérdésére adott.
OrientPress Hírügynökség