Zöldfűtés és -áram a Föld természeti kincseiből
Hévíztermeléses, avagy közvetlen felhasználású geotermikus energia hasznosításában Magyarország a világon az első 10-ben van a szakértő szerint. Ennek ellenére ilyen típusú energiafogyasztásunk csupán 0,28 százalékát teszi ki teljes energiafelhasználásunknak.
A föld hőjét és a mélyben rejlő termálvizeket ma már egyre többen használják fel fűtésre, meleg vízként és villamos energia előállítására. Franciaországban is egyre több lakás távfűtését biztosítják geotermikus energiából – derült ki a Francia Intézetben nemrég megrendezett Geotermikusenergia-konferencián.
Christian Boissavy francia szakember az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, ma Párizs és Bordeaux környékén egymillió francia fűtését és melegvíz-ellátását oldják meg geotermikus energiával. Emellett az utóbbi években a francia szigeteken a vulkánoknak is egyre fontosabb szerep jut az áramtermelésben.
A geotermikus energia kitermelésének két legismertebb módja a mély és a sekély geotermika. Nálunk túlnyomórészt a hévíztermeléses kutak elterjedtek, amelyekkel 800 és 2500 méter mélységből nyerünk termálvizet. Kóbor Balázs geológus elmondta, a Kárpát-medence fiatal üledékekkel feltöltött medence, vannak benne felső-pannon homokkőrétegek, amelyek hatalmas mennyiségű termálvizet rejtenek magukban.
Mivel a Kárpát-medencében a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a Föld átlagánál, a forró magma közelebb van a felszínhez. A bolygó középpontja felé haladva átlagosan 20, de előfordul, hogy 15 méterenként is 1 fokkal nő a hőmérséklet, szemben Európa többi részével, ahol csak 33 méterenként növekszik.
Jelenleg körülbelül 900 termálkút van Magyarországon, ebből csaknem 600 üzemel. Kujbus Attila, a Geotermia Expressz Kft. ügyvezetője kifejtette, hévíztermeléses, úgynevezett közvetlen felhasználású geotermikus energia előállításában Magyarország a világon az első 10-ben van.
Hazánkban már 1878-ban működött termálkút a Városligetben, Zsigmondy Vilmos mérnök és csapata fúrta, akkoriban ez volt Európa legmélyebb termálkútja. A kút a szakember szavai szerint máig termel. Mindennek ellenére ma geotermikusenergia-fogyasztásunk csupán 0,28 százalékát teszi ki teljes energiafelhasználásunknak.
Európában a kis mélységű vizet vagy földhőt használó hőszivattyús rendszer a legígéretesebb, az unió területének 95 százalékán elérhető.
Magyarországon is óriási potenciál van a geotermiában, de még a töredékét is alig használjuk ki – véli Kóbor Balázs. Szerinte talán ez az a geotermikusenergia-felhasználási mód, amelynek a leggyorsabban kellene terjednie, hiszen fajlagosan a legolcsóbb, emellett családi háznak megfelelő méretekben is rentábilisan alkalmazható.
A kormány tervei szerint ezt rögzíti a Megújuló energia cselekvési terv. 2020-ra a jelenleginél négyszer több geotermikus energiát használunk majd. Ma kilenc városban: köztük Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szegeden fedezik a távfűtés egy részét 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletű geotermikus energiából.
hirado.hu