Jó hír? Nincs közvetlen katasztrófahelyzet Budapesten…
Nincs közvetlen katasztrófahelyzet a Budapesti Vegyiműveknél (BVM) – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán, Budapesten. A Greenpeace nem túl optimista, de egy hárompontos intézkedési javaslatot tett közzé
V. Németh Zsolt hozzáfűzte: ezt a kijelentést az illetékes katasztrófavédelmi szervezet vezetője tette a múlt héten Budapesten, a ferencvárosi polgármesteri hivatalban, a témáról tartott megbeszélésen.
Ez a nyilatkozat azért fontos, mert nemcsak a veszélyre kell figyelmeztetni, hanem meg kell akadályozni egy esetleges pánikhelyzet kialakulását is – tette hozzá. V. Németh Zsolt leszögezte: minden uniós és belföldi jogszabály azt mondja ki, hogy a szennyezésért a károkozó viseli a felelősséget.
A Greenpeace hárompontos intézkedési javaslata
Hárompontos intézkedési tervet javasol a Greenpeace a Budapesti Vegyiművek területén kialakult veszélyes helyzet azonnali kezelésére. Az első és legsürgősebb lépés a tűz- és robbanásveszély azonnali minimalizálása és a lakosság megfelelő tájékoztatása; a második teendő a veszélyes hulladék szakszerű elszállítása; a harmadik pedig a terület teljes megtisztítása.
A legfontosabb intézkedéseket azonnal el kell kezdeni, mert egy esetleges baleset beláthatatlan körülményekkel járna mind a lakosságra, mind a környezetre nézve; a mérgek pedig továbbra is folyamatosan jutnak a talajba és a környék levegőjébe. A Greenpeace ezért sürgős intézkedést kér Fazekas Sándor környezetért, illetve Pintér Sándor katasztrófavédelemért felelős miniszterektől, és az alábbi hárompontos intézkedési tervet javasolja:
1. A tűz- és robbanásveszély minimalizálása
Becsült költség: 1-5 millió forint
Becsült idő: 2 hét
Az első és legfontosabb lépés a tűz- és robbanásveszély azonnali minimalizálása. Ez néhány napon belül, a problémához képest minimális költségből megoldható lenne, és jelentősen csökkentené a katasztrófaközeli helyzet súlyosságát. Ehhez először a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak az érintett önkormányzatokkal közösen fel kell mérnie, hogy jelenleg milyen veszélyek vannak (mint például a tűzoltó felszerelések és a villámvédelem hiányos állapota, vagy a dohányzási tilalom be nem tartatása). Meg kell vizsgálni azt is, hogy mennyiben növeli a kockázatot a helyszínen folyó egyéb tevékenység, mint például a nagy mennyiségű klórgáz tárolása. A felmérés után azonnal meg kell teremteni a megfelelő tűz- és robbanásvédelmi feltételeket; a szétrepedt, nyitott hordókat pedig zárt tárolókba kell áthelyezni, hogy több veszélyes anyag ne juthasson ki belőlük. A felmért veszélyekről és kockázatokról a környéken élő lakosságot is tájékoztatni kell.
2. A helyszínen lévő hordók szakszerű elszállítása
Becsült költség: 500 millió-1 milliárd forint
Becsült idő: 6-9 hónap
A tűzvédelmi intézkedésekkel párhuzamosan fel kell mérni, hogy a telepen lévő hordókban pontosan milyen anyagok vannak és milyen állapotban [1], mert ezen információk birtokában sokkal kisebb kockázattal lehet megkezdeni az anyagok szakszerű elszállítását. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az ismert 2000 tonnán felül vannak-e esetleg további veszélyes anyagok a területen, ami persze jelentősen drágíthatja a költségeket.
3. A terület megtisztítása
Becsült költség: 2-10 milliárd forint (a teljes szennyezés megismeréséig nehéz pontosabban becsülni)
Becsült idő: 5-10 év
A legnagyobb falat a rendkívüli mértékben szennyezett talaj és talajvíz megtisztítása. Bár 1,4 milliárd forintot már elköltöttek a talajvíz tisztításra 2006-tól pár éven át, ám a helyszínen kármentesítést és méréseket végző cég szerint a szennyezők átjutottak a „vízzáró rétegen”. Így szakértők szerint például a benzol és a klórbenzol koncentrációja a talaj- és a rétegvízben mára megint akár a határérték közel 100 000-szerese is lehet.
MTI, greenpeace.hu