Új magyar találmány: környezetbarát építőanyag nádból

Megosztom
  • 12
  •  
  •  
  •  
  •  


A nádból készült építőanyag környezetbarát, földrengésbiztos, jó hő- és hangszigetelő, lényegesen könnyebb, ráadásul olcsóbb is, mint az eddigi anyagok

A tiszaújvárosi Rapidsil System kft. a 189 millió forintos fejlesztéshez 141 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Norvég Alaptól.

Rapidsil System Kft nádból építőanyag

Orosz Zoltán feltaláló a szerdai sajtótájékoztatón ismertette, hogy az általa kifejlesztett építőelemből beton alapzatra egyszerűen és költséghatékonyan lehet építkezni, számítások szerint legalább tíz százalékkal olcsóbban “felhúzható” egy 105 négyzetméter alapterületű ház.

A cég több mint száz országban levédette a szabadalmat. Az új építőanyag iparszerű gyártása még nem kezdődött meg, a feltaláló elmondása szerint várják a gyártók jelentkezését, számukra teljes technológiai leírást biztosítanak a nád betakarításától kezdve az építőanyag előállításán keresztül a termék értékesítésig. Viszonylag nagy élőmunka-igényű gyártási folyamatról van szó, a nád termesztése, betakarítása jelentős számú munkahelyet teremthet, miként a gyártósorok üzemeltetése is.

Orosz Zoltán elmondta: úgy véli, az év végén már egy üzemben megkezdődhet a termék gyártása.

A szigetelő anyagok piacán az ásványgyapot alapú szigetelések továbbra is 50% feletti részesedéssel bírnak, melyeket a habosított műanyag alapú szigetelések követnek 40% feletti részesedéssel. A természetes, vagy javarészt természetes és megújuló anyagokból készült szigetelések részaránya az összes többi szigetelésfajtával együtt 7%-ot ér el. A fennmaradó 3%-ba egyéb más szigetelőanyagok pl: a nano-bevonatokat tartoznak.

Bár az ásványgyapot szigetelések beépítésük során valamennyi energia megtakarítását elősegítik, a termék életciklus elemzések alapján elmondható, hogy az előállításhoz, beépítéshez és megsemmisítéshez hatalmas mennyiségű energia ráfordítás szükséges.

Ezen felül a passzív házak kritériumainak teljesítéséhez az ásványgyapot szigetelések beépítésénél különféle tartószerkezeti megoldásokra van szükség, hiszen ezek a rendszerek nem önhordóak.

hirdetés

A fenti és az ásványgyapot szigetelések gyors öregedéséből adódó meghibásodások kiküszöbölésére született az az ötlet, hogy üreges szárú, természetben sűrűn előforduló növényekből és azok rendszerezettségét tartósan biztosító kötőanyagból újszerű, környezetbarát szigetelési struktúra alakítható ki. A szigetelés struktúra újdonságtartalma hazai és nemzetközi viszonylatban is magas, ezért védelméről a P1300390 számon bejelentett szabadalom gondoskodik.

A szigetelési struktúra ötlete annyira sikeresnek bizonyult, hogy megfelelő tervezéssel, technológia kidolgozásával, illetve a hozzá kapcsolódó gyártástechnika kifejlesztésével olyan építőelem is gyártható, amely kiváló szigetelő képesség mellett olyan mechanikai jellemzőkkel bír, mely alkalmassá teszi falazóelemként történő felhasználásra.

A projekt során olyan gyártósor prototípusát kívánjuk megvalósítani, mely automatizált módon, az elvárásoknak megfelelő tűrési értékeken belül képes reprodukálni a tavi nád felhasználásával készülő építőelemet.

A kifejlesztésre kerülő gyártósor, és az azzal előállítható építő elem több szempontból is kielégíti a zöld ipari innováció kritériumait.

Egyrészt az ipari termelésbe olyan megújuló természetes nyersanyagot, tavi nádat vonunk be, mely jelentős mennyiségű biomassszát képez, és eddig csupán elenyésző százalékát hasznosították, a többit égetéssel megsemmisítették.

Másrészt a termelés során a tavi nádat osztályozással 3 csoportra osztjuk. A nádszálak vastagabb alsó harmadából a terhelésnek kitett építőanyagok, a felső részből az önhordó szigetelő anyagok készülnek.

A gyártósor tervezésénél az egyik fő szempont, hogy hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a nyersanyagot, így a nád felső bugavirágzat részét tömörítve fűtési célra hasznosítjuk.

A természetes nád szigetelő anyagként történő feldolgozásának egyik legkiemelkedőbb jellemzője, hogy a termék karbon lenyomata negatív. Így a gyártás kifejezetten környezetbarát, és jótékony hatással van a klímaváltozásra.

MTI – energiaoldal.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  • 12
  •  
  •  
  •  
  •  

One comment

Vélemény, hozzászólás?