WHO: Rákkeltőek a dízelmotorok kipufogógázai

Bizonyítottan rákkeltő hatásúnak nyilvánította a dízelmotorok kipufogógázait kedden közleményben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC). Legutóbb 1989-ben elemezte az ügynökség a dízel-kipufogógázok hatását, amikor „valószínűleg daganatképzőnek” nyilvánította.

A döntés független szakértők egyhetes lyoni tanácskozásán született, amelyen a dízelolaj és a benzin lehetséges hatásait vizsgálták. A munkacsoport megjelent tanulmányokat, állatkísérletek, valamint korlátozott humánvizsgálatok eredményeit elemezte.

Az egyik legátfogóbb tanulmányt idén márciusban tette közzé az amerikai Nemzeti Rákkutatási Intézet, amely 1947-től követte 12 300 bányász egészségi állapotát. A szerzők arra jutottak, hogy a bányászoknál a dízel-kipufogógázok miatt magasabb a tüdőrák kockázata.

A WHO szakértők az elemzések alapján a dízelmotorok kipufogógázait a korábbi IARC 2A, az emberben „valószínűleg daganatképző” anyagok kategóriájából átsorolták az IARC1, vagyis az emberben epidemiológiai adatokkal is bizonyítottan daganatkeltő anyagok csoportjába. Ebbe a kategóriába tartozik az azbeszt, az arzén, a mustárgáz, a dohány és az alkohol.

„A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a dízelmotorok kipufogógázai tüdőrákot okoznak, és növelik a hólyagrák kockázatát is” – hangsúlyozza a WHO közleménye.

Christopher Portier, az IARC-munkacsoport elnöke azt emelte ki, hogy a szakértők egységes álláspontra jutottak, miszerint a dízel-kipufogógázok tüdőrákot okoznak.

„A dízelrészecskék egyéb egészségkárosító hatásából kiindulva világszerte csökkenteni kell e kemikáliáknak való kitettséget” – emelte ki Portier.

Az amerikai dízelmotorgyártókat képviselő csoport viszont arra mutat rá, hogy az elmúlt évtizedekben a jelentős technológiai újításoknak köszönhetően 95 százalékkal csökkent a teherjárművek és buszok nitrogénoxid- és kénkibocsátása.

Némely szakértő viszont semmi meglepőt sem talál az új besorolásban. „Közismert a karcinogén hatása annak, ha valaki rendszeresen ki van téve a dízelmotor kipufogógázainak” – hangsúlyozta Ken Donaldson, az Edinburghi Egyetem professzora. A kipufogógázokban lévő részecskék a tüdőbe jutva gyulladást okoznak, idővel ez rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet.

Ugyanakkor Donaldson professzor megjegyzi, hogy a tüdőrákot többféle károsító tényező együttes hatása okozza, és például a dohányzás sokkal ártalmasabb. Leginkább azok az emberek veszélyeztetettek, akik munkakörük miatt rendszeresen ki vannak téve a dízel-kipufogógázok magas szintjének, ide sorolhatók a teherautó-vezetők, a gépszerelők és a bányászok.

 

Ráadásul azt gondolnánk, hogy a modern dízelmotorok minden tekintetben kevésbé veszélyesek, mint kormoló, öreg társaik. A totalcar.hu-n megjelent cikk szerint ez azonban nem teljesen igaz:

A Max Planck Társaság berlini Fritz Haber Intézete a római Neurobiológiai és Molekuláris Gyógyszertani Intézettel karöltve például alaposan foglalkozott a témával. Kutatásaik nyomán kiderült, hogy az Euro 4-es emissziós normáknak megfelelő dízelmotorokból származó kipufogógázok sokkal több fehérvérsejtet ölnek meg, mint a korábbiaké. Elkezdték keresni ennek okát.

Dangsheng Su, a Fritz Haber Intézet szervetlen kémia tanszékének kutatója szerint a jelenség forrása a modern dízelmotorok túlságosan optimalizált égési folyamataiban keresendő. A régi dízelmotorok nem égették el tökéletesen a gázolajat, emiatt jóval nagyobb koromrészecskék keletkeztek bennük. A finom porlasztással, nagy nyomással működő mostaniak viszont szinte tökéletesen elégetik az üzemanyagot, ezért csak egészen pici koromrészecskék keletkeznek a kipufogógázaikban. A nagyon kicsi koromrészecske viszont nagyságrendekkel károsabb, mint a nagy, de mérete miatt nehéz vizsgálni, és mivel már nem a hagyományos, hanem a kvantumfizika szabályai szerint mozog, ezért modellezni is komplikált, mit tesz.

Miért károsabb az apró koromrészecske a nagynál?

A modern dízelmotorokból származó koromrészecskéknek hibás a szerkezete, s a felszínükön nagy mennyiségben található agresszívan reagáló vegyi anyag – mondja Su. Ezen túlmenően az Euro 4-es koromrészecskék felszínén sok a kapcsolódó OH-csoport, emiatt ezek könnyen reagálnak a szervezet hidrofil (vizet vonzó) molekuláival. Az öregebb dízelekből azonban nagy, kémiailag semleges, szabályos formájú, hidrofób (tehát a vizet taszító, emiatt a szervezet molekuláival nehezebben reakcióba lépő) részecskék jutnak ki.

A korommal egyébként önmagában semmi baj. Amikor például nyáron hasmenésünk van a romlott parizertől, mi magunk is szedjük hatalmas mennyiségben, igaz, azt gyógyszertárban vesszük, dobozban, és aktív szénnek nevezzük. Pontosan azért rossz a dízelek kipufogógázából származó koromrészecske, amiért máskor meg jó az elrontott emésztésnek a carbo activatus. Az igen porózus (képzeljünk el egy rettenetesen komplikált, térbeli labirintust) korom (azaz szén) felülete ugyanis óriási, maga a szén pedig könnyen megköt mindenféle kószáló, szabad gyökű vegyi anyagot. A vastagbelünkben például az aktív bacikat köti meg hasmenéskor a szén, a levegőből pedig a veszélyes vegyi anyagokat szedi össze a korom – a kettő ugyanaz. Előbbi összegyűjti, aztán természetes úton távozva a szervezetünkből magával viszi, utóbbi fentről, eleve vegyi anyagokkal telítődve bejut a szervezetünkbe, és mint valami apró szeméttároló, bent borítja ki az összegyűjtött tartalmát.

És minél kisebb a koromrészecske, annál nagyobb a méretéhez képest a felülete. Ráadásul a modern dízelekből származó koromrészecskéknek a felülete igen aktív, mert eleve sok ott a kémiai párt kereső, szintén aktív vegyi anyag. Az apró korom borzalmas mennyiségű rákkeltő szénhidrogént képes megkötni.

Egy másik kutatási összefoglaló még annyit tehozzá, hogy az ilyen apró, 2,5 mikronnál kisebb koromrészecskékkel szemben amúgy is sokkal kevésbé ellenálló a szervezetünk, mert a tüdő nyálkahártyái ugyan hatékonyan tartják vissza a nagyobb részecskéket, ám az ultrafinom nanorészecskék átjutnak rajtuk, egyenesen a véráramba, és mérgező, rákkeltő tartalmukat ott ürítik, a szervezetben cirkulálva, ami érthetően sokkal veszélyesebb.

forrás: MTI/index.hu/totalcar.hu