12 tény az atomerőművekről

A Democrat blog 12 pontban igyekezett összefoglalni a legfontosabb információkat az atomerőművekről

1.) Ernst Rutherford (1871-1937) volt az fizikus, aki megalapozta a magfizikát, amikor 1919 -ben a világon először hajtott végre mesterséges atom-átalakítást. Rutherford 1908 -ban kapott kémiai Nobel-díjat.

2.) Otto Hahn (1879-1968) német fizikus jutott először arra a következtetésre 1938 –ban, hogy az urán neutronokkal való bombázásakor az uránatom két könnyebb atomra hasadt szét, amelyet maghasadásnak neveztek el.

Hirdetések

3.) Enrico Fermi (1901-1954) vezetésével (Szilárd Leo alapötlete alapján) épült meg a világ első „atommáglyája”. A döntő kísérlet 1942. december 2-án délelőtt kezdődött, kora délután az önfenntartó láncreakció megvalósult, így kezdetét vette az atomkorszak.

A Fermi-Szilárd atomreaktor. kép: wikipedia

A Fermi-Szilárd atomreaktor. kép: wikipedia

4.) A világ első, hálózatra energiát termelő atomreaktora, azaz atomerőműve 1954-ben, a szovjetunióbeli Obnyinszkban kezdte meg működését.

5.) A világon jelenleg 435 atomreaktor üzemel, évente 66 ezer tonna uránt „elhasználva”. A legtöbb atomerőművet Kína és Oroszország építi.

kép: hamaoka.chuden.jp

kép: hamaoka.chuden.jp

6.) A gazdaságosan kitermelhető uránkészlet (ami kb. 5,5 millió tonna) az atomenergia-termelés jelenlegi volumene mellett csupán e század végéig elegendő.

Uránium. kép: wikipedia

Uránium. kép: wikipedia

7.) Szakértők szerint a jövő már nem a maghasadás, hanem a magfúzió, mely deutérium- és tríciumatommagok egyesülését jelenti héliummá. Ám ez a technológia csak a század második felében kaphat szerepet.

8.) A világ legnagyobb magfúziós kísérleti berendezése, a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) a dél-franciaországi Cadarache-ban épül. A 2006-ban még ötmilliárd euróra becsült ITER költségvetése ma 15 milliárd eurónál tart. Az első plazmaműveletet 2021-re várják.

kép: iter.org

kép: iter.org

9.) Ötvenhét évvel ezelőtt, 1957 októberében Nagy-Britanniában, a Windscale plutóniumtermelő reaktorban tűz ütött ki, és radioaktív anyagok jutottak a levegőbe. A balesetet akkor eltussolták, de később kiderült, hogy 13 ember meghalt, további 260 sugárfertőzést kapott. Alig 12 évvel később, egy másik nyugati reaktornál történt meghibásodás. 1969 januárjában a svájci Lucens közelében meghibásodott egy kísérleti föld alatti reaktor hűtőrendszere, a fűtőelem-olvadás miatt radioaktív anyag került a légtérbe.

10.) 1979. március 28-án az amerikai Three Mile Island atomerőműben konstrukciós és emberi hibák következtében súlyosan megsérült az egyik blokk aktív zónája, a reaktor fele megolvadt. A környezetbe nem került ki radioaktív szennyeződés, és senki nem halt meg.

11.) A világtörténelem három legnagyobb nukleáris katasztrófája: Hirosimában, Csernobilban és Fukushimában következett be. A II. világháború végén, 1945 augusztus 6 -án Hirosimára és augusztus 9 -én Nagaszakira dobtak az amerikaiak atombombát (Az egyik 20, a másik 15 kilotonnás volt.) A csapásban Hirosimát nézve 140 ezren, Nagaszakiban pedig 80 ezren haltak meg.

Ami a „nem katonai” katasztrófákat illeti, Csernobil áll az élen. 1986. április 26.: a csernobili atomerőműben megsérült a négyes számú reaktor, tűz keletkezett, és jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe.

Csernobil katasztrofaA katasztrófa mintegy 3 millió embert érintett, 220 ezret kellett kitelepíteni, a sugárzás a katasztrófa idején 47 halálos áldozatot követelt, a környéken 600 ezer embert ért erős sugárzás, közülük daganatos betegségben mintegy négyezren halhatnak meg. Az esemény 7-es fokozatú, legmagasabb besorolást kapott.

kép: szekuriti/indafoto.hu

kép: szekuriti/indafoto.hu

2011. március 11. Japánban a kilences erősségű földrengés és az azt követő szökőár nyomán súlyosan megrongálódott a Fukusima atomerőmű, amelynek reaktoraiban sorozatos balesetek történtek, s többször is jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe és a tengerbe.

kép: wikipedia

kép: wikipedia

12.) Pakson is volt már súlyos meghibásodás. 2003 áprilisában német–francia tervezői hiba és a nem kellően alapos magyar ellenőrzés miatt a paksi atomerőműben a fűtőelemek tisztítótartályában megszűnt a hűtés, mintegy tíztonnányi üzemanyag szétesett.

A pihentető medence, kép: atomeromu.hu

A pihentető medence, kép: atomeromu.hu

A súlyos üzemzavar nyomán radioaktív anyaggal telített gázok is a levegőbe, majd a szabadba kerültek. A megsérült üzemanyagot és a tisztítótartályt csak évekkel később sikerült eltávolítani a medencéből. A roncsokat egyelőre bizonytalan ideig őrzik az atomerőműben, majd Oroszországba szállítják.