A biztonságot szolgálja, vagy halálos ítélet a kéményseprés átalakítása?

A kéményseprés átalakítása a lakosság érdekében történik, az új szabályok az ellátás biztonságát és a rezsicsökkentést szolgálják – tudatta a BM hétfőn az MTI-vel. A kéményseprők viszont az Alkotmánybírósághoz fordulnak az eddig évente előírt kéményellenőrzések két évre ritkítása miatt – jelentette be a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón.

A kötelező kéményellenőrzés és -tisztítás július 1-jétől ingyenes lesz a lakosságnak, költségeit az állam állja. A kéményseprés magáncégek helyett a lehető legjobb kezekbe, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) kerül – írta a BM a közleményében.

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke beszél a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón 2016. június 13-án. Mellette Király Péter alelnök (j). Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kéményseprők az eddig évente végzett kéményellenőrzések két évre történő ritkítása miatt. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke beszél a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón 2016. június 13-án. Mellette Király Péter alelnök (j). Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kéményseprők az eddig évente végzett kéményellenőrzések két évre történő ritkítása miatt. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az Országgyűlés a múlt év novemberében döntött arról, hogy a kéményseprés kikerül az önkormányzatok feladatai közül, és az állam közfeladatként, térítésmentesen látja el azt. Ahol az önkormányzatok nem vállalták a feladatot, ott a második félévtől a katasztrófavédelem végzi kéményseprést. Ez az ország mintegy 40 százalékát jelenti, a 4,6 millió kéményből mintegy 1,8 millió kerül át a katasztrófavédelemhez – fűzték hozzá.

A BM közlése szerint az átalakításra azért volt szükség, mert a kéményseprési díjak a feladatot ellátó magáncégek miatt a többszörösére növekedtek. Továbbá rendkívül nagy különbségek alakultak ki a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és árában, több megyében ellátási zavarok jelentkeztek, volt ahol a kéményseprés olyan drága lett, hogy sokakat éppen ez riasztott el a rendszeres ellenőrzéstől. „Mindannyian tudjuk, számos nem biztonságos és veszélyes kémény van, a pénz azonban nem lehet akadálya a kéményellenőrzésnek, az ingyenes szolgáltatással javítani lehet az ellenőrzések hatékonyságát” – áll a BM közleményében.

Akár a katasztrófavédelem, akár az önkormányzat végzi a szolgáltatást, az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban térítésmentes lesz az ellenőrzés – tudatta a tárca.

A katasztrófavédelem december óta azon dolgozik, hogy július elsején átvegye ezt a tevékenységet, a szükséges munkaerőt felvették, a szakemberek júliustól biztos állásban, biztos fizetésre számíthatnak, többnyire magasabbra, mint eddig, a kormány biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat – közölte a BM.

A napokban megjelent és július 1-jén életbe lépő kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló miniszteri rendelet rögzíti a kéményseprő-ipari tevékenységhez szükséges személyi, szakmai és tárgyi feltételeket, a tevékenység ellátásának rendjét, az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki, szakmai követelményeket, az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségeit, a kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítést és kiszállási díjat.

A tárca azt is közölte, hogy katasztrófavédelem – amennyiben ez feltétlenül indokolt – a szakmai szempontok gondos mérlegelése után, az élet és vagyonbiztonság érdekében döntést hozhat a kötelező ellenőrzésnél gyakoribb, ingyenes felülvizsgálatról. A szabályozás az eddiginél ritkább kötelező ellenőrzést ír elő a szolgáltatók számára, az állampolgárok bármikor megrendelhetnek soron kívüli ellenőrzést.

hirdetés

Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kéményseprők az eddig évente előírt kéményellenőrzések két évre ritkítása miatt – jelentette be a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke hétfőn, Budapesten a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón.

Vámos Csaba alaptörvény-ellenesnek tartja a pénteken kihirdetett, július elsejétől hatályos belügyminisztériumi rendeletet, amelyben két évre ritkították az ellenőrzéseket. Úgy vélte, hogy a módosítás sérti az állampolgárok egészséges, biztonságos élethez való jogát. Hozzátette: fenntartják népszavazási kezdeményezésüket is, amelyben azt kérdeznék meg, „egyetért-e ön azzal, hogy a kormány törvényben biztosítsa a legalább évenkénti kéményellenőrzést függetlenül a kémény- illetve tüzelőberendezés típusától?”.

 MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Elmondta, hogy az ingyenesség azért nem került a kérdésbe, mert így központi költségvetést érintő ügyként elutasíthatnák a kezdeményezést. Hozzátette: támogatják a térítésmentesség jövőbeni bevezetését. Az aláírásgyűjtést a leghamarabb szeretnék elkezdeni, a népszavazás akár a kvótaügyi referendummal közösen lehet – mondta. Valamennyi szakszervezeti konföderáció, civil szervezet és kormány- és ellenzéki párt támogatását kérik a népszavazáshoz – jegyezte meg.

Vámos Csaba a magyar társadalom „halálos ítéletének” nevezte a rendeletet, miután véleménye szerint annak  beláthatatlan következményei lesznek, példaként a szén-monoxid-mérgezések, kéménytüzek, halálos kimenetelű balesetek számának növekedését említette. Úgy vélte, egy elhibázott, szakmaiatlan, minden észérvet nélkülöző döntés született, azonban még nincs késő változtatni rajta. Ezúton is felajánlják szakmai segítségüket, hogy a magyar emberek élet-és vagyonbiztonságát szolgáló rendelet születhessen meg, az ingyenesség megtartása mellett – hangsúlyozta.

Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) elnöke kiemelte: a szakmával nem egyeztetett rendelet nemcsak a lakosság biztonságát veszélyezteti, hanem a mintegy ezer kéményseprő fele el is veszítheti az állását ennek következtében.

Huszár Tibor, a szolgáltatókat képviselő Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete elnöke elmondta: a rendelettel ellehetetlenülnek vállalkozásaik. Nagy valószínűséggel vissza kell adni megbízásaikat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által létrehozott kéményseprőipari szervre hárul a szolgáltatás ellátása, amely nem biztos, hogy felkészült erre – mondta. Huszár Tibor is attól tartott, hogy akár 400-500 ember is elveszítheti állását, főleg a fővárosban, ahol 90 százalék a gáztüzelésű kémények száma, vidéken ez 30-50 százalék.

Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmeseterek Szövetsége hozzátette: a leggyakrabban azoknál a kéményeknél fordulnak elő balesetek, szén-monoxid-mérgezés, amelyek ellenőrzését a mostani jogszabály kétévesre ritkítja, a nyílt égésterű, gázüzemű tüzelő berendezésekét. Elmondta, nemzetközi tapasztalatok szerint is ott sokkal kevesebb a balesetek száma, ahol gyakoribbak ez ellenőrzések.

energiaoldal.hu – MTI