„A rezsicsökkentés egyszerű propaganda”

A hazai energiaárak nemhogy az uniós szint alá estek volna a rezsicsökkentés hatására, de még mindig jóval többet fizet a magyar fogyasztó, mint amit a termelői árak diktálnának – állítja Herczog Edit, európai parlamenti képviselő. A Bizottság éppen azért szüntetné be a hatósági árak rendszerét, hogy az energiaárak csökkenéséből származó hasznot ne az állam fölözze le.

Bár az európai energiatermelés költségei tíz éves mélyponton vannak, az elmúlt években ebből vajmi keveset érezhetett a hazai energiafogyasztó. A termelői gázár az elmúlt három évben az Európai Unióban harmadával, az USÁ-ban 20 százalékkal csökkent – ez mégsem látszik sem a vállalatok, sem a lakossági fogyasztók számláin. A hatósági és a piaci ár különbségéből származó bevétel az államkasszában landolt – mondta el lapunknak Herczog Edit európai parlamenti szocialista képviselő.

Tavaly ősszel fogadta el az Európai Parlament Ipari, kutatási és Energiaügyi Bizottsága azt a javaslatot, mely az uniós tagállamokban a hatósági energiaárak megszüntetését indítványozta. A jelentéstevő, Jerzy Buzek néppárti képviselő arról ír jelentésében, hogy „a nemzeti energiapiacok nem elégítik ki a fogyasztók szükségleteit és elvárásait, mivel néhány tagállamban továbbra is magas árakkal, a szolgáltatók korlátozott választékával, és általában a szolgáltatások alacsony színvonalával, gyakran túl gyenge fogyasztóvédelemmel, illetve a szolgáltatóváltás nehézségeivel szembesülnek”.  Az Európai Parlament megszavazta a javaslatot, mely ennek orvoslására született, a néppárti képviselőkkel egyetemben, mely néppárti képviselőket most Szájer József alelnökként hívja szavazni – hangsúlyozta Herczog Edit. A lakossági és üzleti fogyasztói árak csökkentésére a megoldást Brüsszel a piaci árra való fokozatos áttérésben látja, amiről tájékoztatta is a tagállamokat. Ám a magyar fél nem támogatja az elképzelést.

„A rezsicsökkentés egyszerű propaganda” – állítja Herczog, aki maga is részt vesz a parlament energiaügyi bizottságának munkájában. Hatósági ár bevezetésére akkor nyílik mód, ha az ország nagyon kicsi és a piaci mechanizmusok nem hoznák meg a kívánt árcsökkentő hatást, illetve ha valamiféle külső sokk éri az országot, ami miatt az energiaárak az egekbe emelkednének. A mai magyar szabályozás azonban nem egy elszaladástól, hanem éppen ellenkezőleg, a csökkenéstől „védi” meg a fogyasztókat. Ami nemcsak a háztartásoknak okoz nehézségeket, hanem a vállalatok és a közép- és kisvállalatok versenyképességét is rontja – magyarázta a szakpolitikus. „A magyar állam energiafogyasztásból származó bevételei nem csökkentek az elmúlt években, annak ellenére, hogy jóval kisebb a termelői ár, a fogyasztók máig csak néhány százalékkal fizetnek kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy az állam hozzájárulása a rezsi csökkenéséhez nulla.” Az adók és az energiaárba beépített egyéb költségek nem csökkentek, az azokból befolyó összeget pedig nem fordította olyan beruházásra az állam, ami növelte volna a versenyképességet. „Ami az európai energiaárakkal történik, az az európai ipar tömegmészárlása” – idézett egy brüsszeli bürokratát Herczog.

Az ügyben kerestük Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánypárti képviselőt, ám írásban feltett kérdéseinkre mindezidáig nem kaptunk választ.

forrás: atv.hu