Atom nélkül nem megy

A magyar ipar versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy olcsó, tartósan stabil, folyamatosan biztosítható és klímavédelmi szempontból tiszta energiaforráshoz tudjon jutni, amit jelenleg a nukleáris energia tesz lehetővé – mondta Cséfalvay Zoltán, aki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél (OECD) három évig nagyköveti posztot tölt be.

A magyar állandó képviselet vezetője a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb prognózisára reagált szerdán az MTI-nek

Az IEA szerint a nukleáris energia európai szerepének csökkenése az energiaárak jelentős emelkedéséhez és az Európai Unió energetikai versenyképességének további mérséklődéséhez vezethet.

A párizsi székhelyű szervezethez tartozó IEA szerdán ismertetett éves jelentése szerint az energiaellátás kérdése elsősorban a globális aktuálpolitikai események miatt vált ismét az egyik legfontosabb témává, hiszen az egyes energiaforrások kitermelhető tartalékai több száz évre elegendők. Az IEA a földgáz esetében 262 évre, a kőolaj esetében 226 évre, az uránium esetében 120 évre elegendő rendelkezésre álló energiaforrással, és a technológiai fejlesztések révén még további kitermelhető tartalékok megjelenésével számol. A másik jelentős tendencia, hogy az olajár közép- és hosszú távon várhatóan emelkedni fog.

Magyarország szempontjából a nagykövet szerint a leglényegesebb megállapítás az, hogy a jövőben Európa energiai versenyképessége tovább csökken az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérten. Ennek alapvetően két oka van: az amerikai versenyképesség az olcsó szén és a még olcsóbb palagáz miatt javul, miközben Európában csökken a nukleáris energia szerepe.

Az IEA meglátása, hogy az Európai Unión csak az erősebb energiapiaci integráció segíthet.

Cséfalvay Zoltán szerint ez jelentheti többek között a hálózatok összekötését, miután előfordul, hogy miközben egy uniós tagállamban energiahiány lép fel, onnan néhány száz kilométerre többlet keletkezik.

A IEA a nukleáris energia terén a globális kapacitás növekedésével számol: az atomerőművek száma a mai 392-ről 2040-re 614-re emelkedik, ugyanakkor a nukleáris energia részesedése a globális villamosenergia termelésben a jelenlegi 16 százalékról – a megújuló energiaforrások arányának növekedése miatt – 2040-re 11 százalékra esik.

Az Európai Unióban jelentősen csökken a kapacitás, Belgium és Németország kivezeti az atomenergiát, Franciaország korlátozni kívánja kapacitásait, így összességében a jelenlegi 129 erőműhöz képest csak 111 üzemel majd az EU-ban annak ellenére, hogy Kelet-Közép-Európában új erőművek lépnek be a rendszerbe.

Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris energia mostani 27 százalékos részesedése 2040-re 21 százalékra csökkenhet Európában. A belépő megújuló energiaforrások pedig a jelenlegi technológiai viszonyok mellett rendkívül drágák.

„Mindez nagyon komoly piaci változásokat eredményezhet és energiaár-emelkedést okozhat az Európai Unióban” – hangsúlyozta a nagykövet.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly megjelent tanulmányában az IEA megállapította, hogy az ipar számára nyújtott áram kétszer olyan drága Európában, mint az Egyesült Államokban. A nukleáris energiatermelés európai csökkenésével 2040-re az olló tovább nyílhat, ez pedig hosszú távon az európai ipar versenyképességét is csökkentheti – tette hozzá.

A magas energiaigényű termékek exportjában az Európai Unió piacvezető: a globális piac 36 százalékából részesedik, de a tanulmány szerint 2040-re ez 26 százalékra csökkenhet.

MTI