CNG – a jelen jó megoldása

A hazai CNG (sűrített földgáz) piac legnagyobb tapasztalattal bíró résztvevője a FŐGÁZ, amely már a kilencvenes években is foglalkozott a technológiával. Orgovány Ferencet, a FŐGÁZ CNG Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az eddigi tapasztalatokról és a jövőbeni tervekről.

Mikor nyitotta meg az első közforgalmú töltőállomását a FŐGÁZ CNG Kft.?

Az első közforgalmú töltőállomásunkat kicsit több mint öt éve nyitottuk meg a MOL-lal együttműködve. Ez a CNG újkori történetének kezdete FŐGÁZ-on belül, mivel földgázkút már a kilencvenes években is létezett kísérleti jelleggel Óbudán.

A liberalizálódó földgázpiacon kézenfekvőnek tűnt, hogy egy innovatív gázszolgáltatónak érdemes a földgáz közlekedési célú felhasználásával is komolyan foglalkoznia.

Hová sikerült fejlődnie mára a CNG-piacnak? Milyen a hazai forgalma?

Az elmúlt években több szegmensben is bővült a CNG-fogyasztás. Ennek egyik része a személyautó-állomány, ahol a bővülés relatív lassú, de azt gondoljuk, hogy bőven van még benne potenciál. Az látszik, hogy mások is így gondolják, mert egyre több cég érdeklődik, illetve lép be erre a piacra, valamint az utóbbi időben több közforgalmú töltőállomás nyílt. A kútnyitásokkal párhuzamosan a sűrítettföldgáz-alapú autók számának dinamikus növekedésére számítunk.

…a tyúk vagy a tojás kérdésen hamarosan túlleszünk…

Akár százmillió forintos tétel lehet egy nagy teljesítményű töltőállomás létrehozása, ezért minden kútnyitást megfontolt, alaposan kidolgozott munka előz meg. A CNG-forgalom jelentősebb részét azonban ma a közlekedési vállalatok adják, ebben a tekintetben nagyon komoly fejlődés volt az elmúlt években Magyarországon.

Ebben is a társaságunk járt az élen, hiszen a BKV-nak mára több mint hetven CNG-s busza van, amelyeket a FŐGÁZ CNG közreműködésével látnak el üzemanyaggal. Jól látható, hogy a vidéki városokban is sorra jelennek meg a CNG-s buszflották, amelyek nagyon jó hatással vannak a CNG-hajtás terjedésére, ismertségére és nem utolsósorban a környezetre. A FŐGÁZ CNG Kft., a Kaposvári Közlekedési Zrt. és az ENKSZ Zrt. által 2015 októberében létrehozott vegyesvállalat már több mint egy éve biztosítja Kaposvár 40 darab CNG-buszának üzemanyag-ellátását, amellyel a város teljes tömegközlekedését sikerült kizöldíteni. Mindezen túl elmondhatjuk azt is, hogy az eddigi tapasztalataink nagyon jók.

A vidéki városok lehagyják Budapestet a CNG tekintetében?

Fej-fej mellett halad, haladhat a fejlődés, de a vidéki települések fejlődése akár gyorsabb is lehet, mivel általában könnyebben férhetnek hozzá uniós forrásokhoz. Az elmúlt 1–2 évben létrejött modern vidéki CNG-s flottákat is alapvetően EU-s forrásokból finanszírozták.

Várhatók további flották?

Több vidéki város is szeretné Kaposvárhoz vagy Miskolchoz hasonlóan megújítani a tömegközlekedését. Vannak, akik már az ehhez szükséges pályázatig is eljutottak. Mi természetesen készen állunk akár többfajta konstrukcióban a kiszolgálásukra.

Vannak magyar gyártású CNG-s gépjárművek?

Buszok tekintetében több céggel állunk kapcsolatban, és reménykedünk benne, hogy a hazai buszgyártási stratégiába CNG-s gépjárművek gyártása is bele fog férni. Többen is szerelnek össze ma Magyarországon buszokat, és van olyan gyártó, aki most tervezi az ehhez szükséges gyártókapacitás létrehozását. Nagy pozitívum ilyen szempontból, hogy az Audi CNG-s modelljeibe a győri gyárban fognak készülni a motorok.

Akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek a CNG-vel, mind azt állítják, hogy bizonyos területeken jelenleg még több fantázia van benne, mint az elektromos hajtásban. Miért mondják ezt?

Mi is ezt valljuk. A CNG a meglévő környezetvédelmi és gazdasági kérdésekre azonnali, jó megoldást tud kínálni. Az elektromos hajtásban benne van a jövő ígérete, de a technológia talán még nem tart ott, hogy a közlekedési szektor minden kérdésére rögtön jó választ tudjon adni. A CNG alkalmazásának környezetre gyakorolt hatása alapján elmondható, hogy minden hagyományos fosszilis hajtással szemben kevésbé terheli a környezetet. Sok tekintetben az elektromos autókkal is felveszi a versenyt. Nem véletlen, hogy a környezetbarát autókat felsoroló listákban rendre találni CNG-s járművet, ráadásul kiemelkedő helyen! A CNG mint üzemanyag a közlekedés szinte minden szegmensében használható, így pl. kiválóan alkalmas tehergépjárművek, buszok mozgatására is. Én most egy CNG-s Škoda Octaviával járok, 4,8 kg/100km az átlagfogyasztás vegyes közlekedésben. Egy kilogramm CNG a FŐGÁZ kútjain most 345 forint, ami azt jelenti, hogy száz kilométerre vetített költségben sokkal kedvezőbb, mint a benzines vagy dízeles társaié. A CNG gazdaságosságát szerencsére ügyfeleink is visszaigazolják: a tavaly októberben kútjainkon végzett felmérésben a megkérdezettek nyolcvan százaléka állította, hogy legalább húsz százalékot spórol ezzel a hajtással.

Egymáshoz képest hogyan alakul a CNG, a dízel és a benzin ára?

Korábban a gáz ára alapvetően a kőolaj árával együtt mozgott. Ma az európai gáztőzsdék árszintje határozza meg a földgáz árát, ami így elszakadt az olajtól, nem követi azt automatikusan.

A földgáz- és az olajbeszerzések, beszerezhetőségek logikája teljesen eltér egymástól, ezért alapvetően nincs párhuzam a földgáz és egyéb fosszilis üzemanyagok között. Az összehasonlítást, összemérhetőséget nehezíti, hogy a CNG-t kilogrammban, míg a klasszikus üzemanyagokat literben értékesítik. Tavaly nyáron, amikor ki volt írva a közforgalmú kúton, hogy 345 forint egy kg gáz, és 320 forint egy liter benzin, az optikailag nem volt szép. Természetesen, ha átszámoltuk, hogy egy átlagos gépjármű 100 km-en 8–9 liter benzint fogyaszt, míg CNG-ből 5–5,5 kg-ot, még akkor is jobban járt a gázzal. A mostani árviszonyok viszont már vizuálisan is kedvezőek, mivel a kútoszlopon a CNG árához kisebb számérték tartozik.

Ha már árról van szó, terheli jövedéki adó a CNG-t?

Igen, két éve rákerült a jövedéki adó a CNG-re is. Örömmel láttuk, hogy a – tervek szerint április 1-jétől – közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati szervek és társaságok a közfeladatuk ellátásához használt CNG tekintetében majd visszaigényelhetik a jövedéki adót. Reménykedünk benne, hogy ez újabb lökést adhat a CNG-alapú közlekedés további terjedéséhez. Az alternatív hajtások tekintetében talán a csehországi példa lehet előremutató, ahol az elektromos és CNG-hajtás a környezetre gyakorolt kedvező hatásuk miatt gyakorlatilag egyformán kedvezményeket élveznek.

A CNG-autó csak sűrített földgázzal megy? Meddig bírja egy ilyen autó?

Akkor jár igazán jól a CNG-gépjármű tulajdonosa, ha tényleg CNG-vel jár. Azonban senki sem fog ott maradni az út szélén, nem kell trélerezni, mert a személy- és kishaszongépjárművekben mindig van tartalék benzintartály is. Gyártó és gyártó között vannak eltérések, mind a gyárilag beépített CNG, mind pedig a benzintartály méretében.

A Škoda például benne hagyta a legújabb CNG-s Octaviában az 50 literes benzintartályt is, a 15 kg-os CNG-tartály mellett. Más gyártóknál pedig a CNG-tartály mérete nagyobb, a benzintartály űrtartalma kisebb. Szintén különbség, hogy vannak olyan gépjárművek, ahol az üzemmódok között lehet kapcsolni, másoknál pedig nem, de az mindegyiknél adottság, hogy már az indulás első pillanatától kezdve CNG-vel lehet üzemelni, aminek óriási a jelentősége a környezet védelme szempontjából. A tartályok mérete jelentősen befolyásolja a megtehető hatótávot.

Az említett Octavia 300 km-t tud megtenni tisztán földgázzal, azonban benzinüzemmel együtt a gyakorlati hatótáv megközelítheti akár az 1000 km-t is. A legkisebb CNG-tartályokkal gyárilag felszerelt gépjárművek hatótávja gázüzemmel is kb. 300 km.

A jelen jó megoldása akkor a CNG?

Igen, összefoglalva a CNG azonnali jó megoldás a jelen gazdaságossági és környezetvédelmi kihívásaira. Az elektromosban benne van a jövő lehetősége, de ha valaki most azonnal gazdaságos és bizonyítottan környezetkímélő megoldást szeretne választani, annak érdemes CNG-vel közlekedni.

A környezetszennyezés napjaink egyik legsúlyosabb problémája, a jövőről nem is beszélve. A dízelfejlesztések kapcsán már sokan érzik, hogy ez valamilyen szinten zsákutca volt. A mai modern Euro 6-os dízelmotorok valóban nagyon sok követelményt teljesítenek, de pont a nagyon finom szálló por terén vannak hiányosságaik. Ez jelenti ma a legnagyobb problémát. A városok levegőjének szennyezettségéért nem csak a gépjárművek a felelősek, azonban nagy benne a szerepük. A logikusnak tűnő lépés a dízel gépjárművek városi forgalomba állításának korlátozása lehetne, mindamellett egyenlően előnyben részesítve a környezetre kevésbé káros hajtásokat. A CNG ezzel különösen nagy szerepet kaphatna a jelentősebb terhelést és nagy futásteljesítményt igénylő közösségi közlekedésben, szállításban, taxis szolgáltatásban.

A CNG elterjedésében a FŐGÁZ-nak is komoly szerepe lehet…

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél több emberrel megismertessük ezt a környezetkímélő közlekedési opciót. Jó az együttműködésünk a BKV-val, a CNG-hajtást is használó FKF Zrt.-vel, valamint a taxis társaságokkal. A Budapest Taxi néhány évvel ezelőtt vásárolt 50 darab CNG-s Opel Zafirát, de a Főtaxi és a 6*6 taxi flottájában is jelentős számban találhatók CNG-s autók. Ezek a szolgáltatótársaságok idejekorán felismerték a CNG-ben rejlő lehetőségeket.

A töltőállomásokon végzett infrastruktúra-fejlesztések alapvetően befolyásolják a CNG fejlődését?

Természetesen igen, azonban a százmilliós nagyságrendű beruházásoknak belátható időn belül meg is kell térülniük. Ezek a berendezések nem olcsók, azonban ma Magyarországon szépen fejlődik a töltőállomások száma, és reméljük, hogy a PAN-LNG projekt is további lendületet fog adni.

Tehát a FŐGÁZ bizakodó a CNG jövőjére nézve?

Teljes mértékben. Azt gondolom, hosszú távon mindenképpen elindul egy olyan növekedés, ami Magyarországot az őt megillető helyre teszi Európa CNG-s térképén, amely számunkra is biztató. Azt látjuk, hogy a környező országokban a CNG-nek jóval nagyobb a kultúrája, kiépítettsége, és rengeteg CNG-s autó üzemel, főleg Német- és Olaszországban. Az utóbbi években pedig Csehországban és Bulgáriában volt dinamikus fejlődés. Európán kívül az Egyesült Államokban is rengeteg földgázos járművet helyeztek üzembe.

A CNG felhasználhatósága sokrétű, nemcsak busz- és teherautó-flották jelentek meg, hanem mozdonyokat is átalakítottak földgáz üzeműre. Mi is folyamatosan vizsgáljuk, merre lehetne Magyarországon fejlődni; az egyik irány mindenképpen a közösségi közlekedés, a kommunális szolgáltatás, ebben a legnagyobb tapasztalattal mi rendelkezünk az országban. El is tudjuk látni ezt a feladatot, bárhol készen állunk a beruházásokra, fejlesztésekre.

…4000–5000 buszt kellene lecserélni …

Magyarországon a teljes buszállomány életkora olyan magas, hogy akár 4000–5000 buszt kellene belátható időn belül lecserélni. Megítélésünk szerint a helyi városi buszközlekedésben a CNG-buszok egészséges aránya akár 60 százalék is lehetne. Reméljük, hogy ennek eléréséhez kedvező EU-s vagy kormányzati források állnak majd az önkormányzatok, közlekedési vállalatok rendelkezésére.

Wéber Alex

Az interjú az Energiafigyelő magazin 2017/01. számában jelent meg.