Évről-évre folyamatosan nő az ásványvíz­fogyasztás

Savas vagy mentes vizet fogyasszunk? Érdemes víztisztító berendezésre költeni? A forrásvíz is teljes értékű? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ a Rádió Orient vendége a Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke. Fehér Tibor elmondta, Magyarország évi 117 literrel az ötödik az Európai Unió tagországain belül az egy főre jutó ásványvízfogyasztás tekintetében. A szakember szerint azonban 2016-ban a PET-palackokra bevezetni kívánt betétdíj várhatóan kedvezőtlenül befolyásolja majd az egyébként évi 2-3 százalékkal növekvő fogyasztást.

Több mint 45 fajta ásványvizet palackoznak hazánkban. Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke szerint a vízfogyasztás növekedése, a Kárpát-medence kedvező vízkészleti adottságai mellett annak is köszönhető, hogy tudatosabbak vagyunk az egészségünket illetően. Az emberi test 70 százalékban víz, amely folyamatosan párolog, illetve távozik a napi életvitel során, a kiszáradás veszélyére figyelmeztetve a szakember kiemelte a hidratáció jelentőségét.

Ásványvíz fogyasztói ára

Az ásványvizek elsődleges kritériuma nem az összetételben, hanem a forrásban keresendő. „Az ásványvíz olyan felszín alatti vízadó rétegből származik, amely teljesen zárt” – ismertette. A vízadó réteget egy szűrő kőzetréteg védi a felszín felől érkező szennyeződésektől, ez egyben garantálja az összetétel állandóságát is. Az ásványvizek felszíni csapadék formájában átszivárogtak a kőzeteken, s útja során a víz ásványi anyagokat oldott fel. Ennek köszönhetően nincs két egyforma ásványvíz a világon. 10 százalékos eltérést engedve a ma kinyerhető ásványvizek ugyanolyan ásványi anyag tartalommal bírnak, mint 10 000 évvel ezelőtt. A Kárpát-medence vizeiben jellemzően a kalcium, a magnézium és a karbonát típusú ásványi sók találhatók meg.

Fehér Tibor elmondta, nincsenek jobb, illetve rosszabb összetételű ásványvizek, ugyanis mindenkinek egyéni ízlése szabja meg, hogy például a nagyobb vastartalmú vagy éppen a szulfát-gazdag vizeket kedveli. A gyógyvizeket azonban nem ajánlott mindennap fogyasztani, ugyanis az oldott ásványi anyag tartalom 6000 – 35 000 mg/l-ig is terjedhet, míg az ásványvizek 400 – 1 500 mg/l között mozognak. A forrásvizekről a Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke úgy tájékoztatott, csak az engedélyeztetés szempontjából térnek el az ásványvizektől, ugyanúgy védett vízadó rétegből kell származniuk. „A palackozott forrásvíz ugyanolyan értékű a napi vízfogyasztás tekintetében, mint bármilyen ásványvíz” – mondta Fehér Tibor.

hirdetés

A víztisztító berendezések által szűrt vízzel szemben óvást emel a szakértő, mivel az mesterséges úton ugyanarra törekszik, amit a természet végzett el az ásványvizeken. A mai palackozás technológia pedig biztosítja a megfelelően steril körülményeket ahhoz, hogy tiszta és természetesebb formában jussunk hozzá a szervezetünknek szükséges folyadékhoz és ásványi anyaghoz. A gyermekek számára palackozott vizeknél fontos kritérium az alacsony ásványi anyagtartalom és a fokozott odafigyelés a gyártás során. „A világban és a Magyarországon kapható csecsemővizekre az a jellemző, hogy a palackozás technológiája háromszor annyira zárt és steril” – fogalmazott a szakértő. Ugyanígy javasolt kisgyermekek számára a csendes, azaz a szénsavmentes változat, azonban Fehér Tibor szerint egészségügyi szempontból nincs számottevő különbség a szénsavas és a csendes ásványvíz között. Jellemzően északi országok preferálják, a dúsabb, savasabb pH-jú buborékos vizeket, míg délebbre haladva a csendes vizek népszerűbbek.

Magyarországon mintegy 100 kút és forrás szolgáltat ásványvizet. A természetes vizek állami tulajdonúak, de az ásványvíz kitermeléssel foglalkozó cégek az engedélyeztetés során meghatározott mennyiségű víz kinyeréséért vízkészlet használati járulékot fizetnek. A vállalkozások a kikötött mennyiségben birtokolják a vizet, míg a forrás, vízréteg továbbra is állami kézben marad.

2007 óta visszaesett a forgalom növekedése, a korábbi 5-10 százlék helyett évente mintegy 2-3 százalékkal nő az ásványvízfogyasztás. Fehér Tibor szerint a negatív gazdasági tendenciák, a növekedő terhek és költségek miatt az ágazat nyereségessége 8-10 százalékról a nulla közelébe esett, ami több kisebb üzem bezárásához is vezetett.

2016-ra terveznek betétdíjat bevezetni a PET-palackokra. A Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke szakmai szempontból nem ért egyet a tervezettel. A cél az értékes hulladék visszanyerése és visszaállítása az anyagforgalomba, erre azonban a szelektív hulladékgyűjtést látná megoldásként a szakértő. „Ha bevezetjük a betétdíjat, akkor senki sem fogja ugyan eldobni a palackot, de amivel ez megterheli az ásványvíz árát, az aránytalan ahhoz a hatáshoz képest, amit nyerünk.” A termék fejlődésének megtorpanása és a fogyasztás visszaesésével fenyeget a drága visszagyűjtési rendszer bevezetése.

OrientPress Hírügynökség

Vélemény, hozzászólás?