Forradalmi magyar módszer: 150 kg paradicsom négyzetméterenként!

A Európai Unió is elismeréssel fogadta azt a hazai innovációt, amelynek segítségével kisebb területen, kevesebb víz felhasználásával jelentősen több és finomabb zöldség termelhető – akár egy nagyvárosi panelrengeteg közepén is. A Rádió Orient műsorában Kenyeres István, a Biopolus Technológiák Zrt. alapítója hangsúlyozta, a NASA által is alkalmazott módszerrel nemcsak a környezetet kíméljük, de az import is minimálisra csökkenthető.

Az Európai Unió Horizont 2020 elnevezésű, kkv-kat támogató pályázatára beadott 2700 anyag közül választották ki azt a nagyjából 150-et, melyek között volt a Biopolus Zrt. eljárása is. A két éve alakult Bipolus Csoport részeként a cég a városi infrastruktúrák fejlesztésével, és egy hatékonyabb, élhetőbb városi lét kialakításával foglalkozik.

kép: agrihouse.com

kép: agrihouse.com

Nyertes pályázatuk egy olyan aeropóniás eljáráson alapul, melyet elsőként az űrkutatásban alkalmaztak, majd a marihuána-termesztők körében vált népszerűvé. A technológia lényege, hogy a növények gyökere egy ködjellegű felhőbe lóg, a tápoldat pedig 50-70 mikrométeres cseppek által jelenik meg. A vízfogyasztás így nagyságrendekkel kevesebb, a növények viszont sokkal gyorsabban fejlődnek, és kifejezetten jobb minőségűek lesznek. „Ez gyakorlatilag vegyszermentes termesztést tesz lehetővé, jó értelemben vett ipari körülmények között ” – mondta a szakember.

Szántóföldön például egy kiló paradicsom megtermeléséhez 200-250 liter víz szükséges, és egy négyzetméteren körülbelül 5-7 kilogramm termés nő egy év alatt. Ezzel szemben ugyanahhoz az egy kilóhoz 10-15 liter víz is elegendő a Biopolus eljárásával, egy négyzetméteren pedig 130-150 kilónyi paradicsom is életre kel 12 hónap leforgása alatt – magyarázza Kenyeres.

kép: agrihouse.com

kép: agrihouse.com

hirdetés

A pályázaton elnyert 50.000 euró egy részletes pénzügyi, műszaki megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására szolgál. Ebben lefektetik, hogyan kivitelezhető az eljárás egy kisebb, akár háztartás méretű, falra szerelhető virágoskert, vagy egy egész várost, esetleg városrészt ellátó egység eetében. Jelenleg egy kisebb üzemre koncentráltak, mely körülbelül 500 négyzetméternyi területet vesz igénybe. Ez egy 8-10.000-es lélekszámú közösség igényeit látná el, évi 100 tonna friss zöldséggel, mintegy 300-350 millió forintos beruházási költséggel. A következő pályázat beadási határideje március, ahol már a mostani kísérleti stádiumból a gyakorlati megvalósításig kell eljutni.

kép: agrihouse.com

kép: agrihouse.com

A kutatás egyik fő célja az import csökkentése, ugyanis jelenleg a nagyvárosok ellátásának jelentős hányada érkezik más országból. Az új módszerrel amellett, hogy minimalizálódna a szállítási és tárolási költség, a fogyasztók is közelebb kerülhetnének a növénytermesztéshez. Ahogy a látványpékségeknél nyíltan sülnek a finomságok, itt is a szemünk előtt termesztenék a zöldségeket, melyeket aztán frissen meg is vásárolhatunk, a többnyire drága és íztelen import termékek helyett.

Élőgyár az Állatkertben

Kenyeres István elmondta, az elmúlt két évben komoly fejlesztéseket hajtottak végre a városok víz-, energia-, és anyagfüggőségének csökkentése érdekében. A cég két-három éven belül a Fővárosi Állat- és Növénykertben olyan „élőgyárat” hozna létre, amely a szennyvíz, az energia visszaforgatása mellett képes arra, hogy ezekből új anyagokat, szolgáltatásokat hozzon létre. Az Állatkert ugyanis jelentős bővítés előtt áll, közel két hektáros szubtrópusi erdő kialakítása van folyamatban. A Biopolus eljárása az ökológiai előnyökön túl komoly megtakarítást jelentene olyan környező intézményeknek is, mint a Honvéd Kórház, vagy a Szépművészeti Múzeum.

A főigazgató hangsúlyozta, ez a technológia már világszerte bebizonyította életképességét, már csak a versenyképesség kidolgozása a feladat. Kenyeres kulcsfontosságúnak tartja az emberiség fennmaradásának érdekében, hogy a robbanásszerű városiasodással párhuzamosan fenntartható legyen az újfajta életmód. Ennek egyik alapvető eleme, hogy ne vidékről érkezzen a városokba az energia, az élelmiszer, illetve a hulladékot vagy a szennyvizet se juttassuk kívülre, hanem „meg kell tanulni bezárni ezeket az anyag- és energiaköröket”, miközben a természetet háborítatlanul hagyjuk – emelte ki a Biopolus Technológiák Zrt. alapítója.

OPH

Vélemény, hozzászólás?