Harkályok pusztítják az új hőszigeteléseket!

A madarak valósággal rettegésben tartják a lakótelepeket, ugyanis komoly károkat okoznak a sokszor nagy nehezen megfinanszírozott külső hőszigetelésekben. Már 2009 nyarától érkeznek bejelentések a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. A harkályok ténykedése milliós károkat okozhat az épületekben, csökkentve ezek forgalmi értékét és a szigetelés hatékonyságát. Úgy tűnik, hogy a káresetek száma ősszel megemelkedik és a jelenség az ország egész területét érinti.

A harkályrongálások alapvetően a hungarocellel szigetelt és vakolatburkolattal fedett épületeket érinti. Az esetek nem csak külterületi, erdőségekkel határos zöldövezeteket érintenek, melyek kapcsán kijelenthető lenne, hogy az ember benyomul a madarak természetes élőhelyére, hanem belvárosi területeket is.

Különösen ősszel, amikor elsősorban az egyébként nem vonuló harkályok azévi fiataljai nagyobb területeket bekóborolva bárhol feltűnhetnek, ahol (szó szerint) legalább néhány fa van.

A harkályok távol tartására jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatékony riasztóeszköz vagy riasztási módszer, ami BIZTOS és HOSSZÚ TÁVÚ megoldást jelentene, BÁRHOL (kül- és belterületen egyaránt), BÁRMEKKORA FELÜLETEN (többszintes épületeken, toronyházakon is) alkalmazható lenne, és ilyen előreláthatóan a közeljövőben sem várható.

Ráadásul a védett állatok riasztása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) rendelkezése alapján zöldhatóságiengedély-köteles. Mivel a Magyarországon élő nyolc odúkészítő fakopáncs-, harkály- és küllőfaj mindegyike védett, és ezek közül hét faj lakott területeken is gyakori vagy előfordul, a törvényi rendelkezés a falrongálási probléma kezelésére is kiterjed, ami így a technikai nehézségek mellett bürokratikus kötelezettségekkel is terhelt.

A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek

A több éve zajló országos szigetelési programnak köszönhetően egyre több épület kap habosított polisztirollemez burkolatot, amivel párhuzamosan folyamatosan nő az új falrongálási esetek száma. Másrészt a már megrongált épületek javítása az esetek jelentős százalékában nem hoz tartós eredményt, mert a madarak nagyon nagy gyakorisággal visszatérnek a falakra, ahol elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.

Az Egyesület szerint biztos megoldást az jelentene, ha a szigetelőréteget fedő burkolat ‘harkályálló’ lenne. Ennek egyik alternatívája, ha ez a réteg olyan sima (anyagában nem porózus, rés- és fugamentes) és markolásbiztosan kemény a sarkokon is, amin a tűhegyes karmú, elképesztő szorítóerejű harkályok sem tudnak megkapaszkodni, így esélyük sincs kárt okozni.

A másik lehetőség, hogy a szigetelést fedő, a harkályoknak egyébként kapaszkodófelületet jelentő felület olyan vastag és erős, hogy azt a madarak nem tudják megbontani a hajlatokban és a sarkokon sem.

OPH