Irdatlan szénmezőt találtak Angliában

A most fellelt szénvagyon akkora, hogy ha csak néhány százalékát bányásszák ki, az is évszázadokra fedezné Nagy-Britannia energiaigényét. A XXI. század a széné?

A szenet már régóta divat volt temetni, ugyanis nem igazán környezetbarát energiaforrás. De ha elképesztő sok van belőle, ráadásul Európa az orosz földgáztól is gyorsan meg akar szabadulni, érdemes lesz mégis számolni vele.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak a kutatást irányító egyik szakértő elmondta: már az előzetes szeizmikus tesztek és kutatófúrások is arra utalnak, hogy az északkeleti partok előtt húzódó tengeri talapzatban háromezer és 23 ezer milliárd tonna közötti kőszén rejtőzhet. Dermot Roddy, a Newcastle-i Egyetem volt professzora, aki otthagyta a katedrát és saját céget alapított a kitermelés előkészítésére, elmondta azt is, hogy ez több ezerszerese az északi-tengeri brit szektorból eddig felszínre hozott kőolaj és földgáz mennyiségének.

Roddy adatai szerint Nagy-Britannia eddig hatmilliárd tonna olajegyenértéknek megfelelő nyersolajat és földgázt termelt ki északi-tengeri lelőhelyein.

A szakértő szerint ha a most felfedezett szénvagyonnak csak néhány százalékát bányásszák ki, az is évszázadokra fedezné Nagy-Britannia energiaigényét.

A geológusok régóta sejtették, hogy a brit szárazföldi kőszénlelőhelyek benyúlnak az Északi-tenger alá, de eddig bizonytalan volt a tengeri talapzatban rejlő készletek mennyisége. Emellett az energiaipari szektor sem foglalkozott a tengeralatti szénlelőhelyek vizsgálatával, mivel ezeket a szakértők eddig hozzáférhetetlennek tartották, ám az elmúlt évek technológiai fejlesztései elérhetővé tették a tengeri talapzat szénkészleteit is – áll a The Sunday Times írásában.

hirdetés

Dermot Roddy cégének vezérigazgatója, Harry Bradbury elmondta a lapnak, hogy a vállalat olyan technológiát alkalmazna, amely a tengeralatti lelőhelyből kinyert kőszén üvegházhatást okozó égéstermékeit visszapumpálja az Északi-tenger talapzatába.

Emellett a koromszennyezés kérdését is meg kell oldani, ha nem akarják, hogy olyan helyzet álljon elő, mint ami Londonban az 1952-es, öt napon át tartó Nagy szmog idején történt. Ezen a héten négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban.

A Nagy londoni szmog 1952-ben. kép: wikipedia

A Nagy londoni szmog 1952-ben. kép: wikipedia

A halálozás olyan szintet ért el, mint utoljára 1866-ban, a legutolsó kolerajárvány idején. Kínában a szmog napjainkban is súlyos probléma, rendszeresen szólnak róla a híradások.

kép:  r h

kép: r h

De nem csak Kínában ez a helyzet: a feltörekvő országok túlnyomó részében a szén adja az áramellátás alapját. Bár kevésbé ismert, de Új-Delhiben rosszabb a levegő, mint Pekingben. A szénfelhasználás világszerte nő: az elmúlt évtizedben a 2000-es értékhez képest hetven százalékkal emelkedett, évi 7700 millió tonnára.

MTI – energiaoldal.hu

Vélemény, hozzászólás?