Kétélű fegyver a rezsicsökkentés

A második ütemben, júliustól tervezett lakossági rezsicsökkentés jóval kisebb megtakarítást hoz a lakosságnak, mint az év eleji gáz- és áramtarifa lefaragás, az érintett szolgáltatókat azonban ugyanúgy sújtja majd. Az intézkedések révén egy kétgyermekes hazai háztartásnál júliustól összesen havi 7500 forint maradhat meg, de ennek hosszabb távon meglehet a böjtje – írja a Világgazdaság.

Lényeges különbség a már elrendelt és a tervbe vett rezsicsökkentések között, hogy az előbbiek, azaz az áram- és a gázcégekkel végrehajtatott intézkezdések jórészt külföldi, a versenypiacon is aktív cégcsoportokat érintettek, az újabbak viszont többségében hazai önkormányzati tulajdonú társaságokat (víz- és csatornaszolgáltatókat), sőt, kkv-ket (kéményseprő és szemétszállító társaságokat) is kényszerítenének alacsonyabb számlák kiállítására.

Jelentős különbség az is, hogy a júliusra ígért lépések a lakosság számára már sokkal kisebb könnyebbséget hoznak – mutatott rá Jenei András, a Méltányosság Politikai Elemzőközpont energetikai szakértője. Míg ugyanis a 10 százalékos áram-, gáz- és távhőárcsökkentés érezhető kiadáscsökkentést jelent –, ahogyan talán még a csökkentendő csatornadíjak is –, addig az amúgyis alacsony vízdíjak lefaragásának már nemigen lesz szignifikáns hatása.

A szemétdíj csökkentése ráadásul eső után köpönyeg, hiszen ez év elején 20-30 százalékkal nőttek a terület tarifái a hulladékkezelési törvény módosítása miatt. A kéményseprési díj lejjebb nyomásával (a Somogy Online cikke szerint) a háztartások csak havi 25-29 forintot sprólhatnak meg, de a szolgáltató önkormányzati cégek, vagy kkv-k így is nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Még érdekesebb a szabadáras PB gázpiac szabályozása Jenei András szerint, hiszen a a PB-t sokszor a nagy felhasználók (áruházak) vásárolják, költségeik optimalizálásra. Ha pedig a lakossági PB-gáz felhasználást nézzük, joggal vetődik fel a kérdés: mikor terjed ki a kormány figyelme szén- és a tűzifa árának a szabályozására?

Jenei András szerint mégsem a felsoroltak számítanak fő veszélynek, még csak nem is a rezsicsökkentés szelektív megvalósítása – ugyanis egyes piaci szereplők kimaradtak belőle –, hanem azok a hosszabb távú, megfordíthatatlan következmények, amelyeket a rövid távú előnyökért cserébe kockáztatnak meg a döntéshozók. Egyrészt az olcsóvá tett rezsivel megszűnhet a lakosságban az energiatakarékosságra való törekvés, másrészt a rezsicsökkentésre kényszerített szolgáltatók kevesebbet költenek majd beruházásokra, rendszereik karbantartására.

A szakértő vélekedését igazolja, hogy máris több áram- és gázszolgáltató jelezte, hogy tervezett fejlesztései megkurtítására kényszerül. Most tehát a többi közműcégen a sor. A legnagyobb hazai víz- és csatornacégek 2011-ben még nyereségesek voltak.

A januári és a júliusra tervezett intézkedések elve azonban közös: legyenek kisebbek a háztartások rezsiköltségei, tekintet nélkül azok jövedelmi helyzetére. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (KSH adatokra hivatkozott) közlése szerint egy kétgyermekes átlagcsalád havi bő 73 ezer forintot költ rezsire, egy ilyen család érintett kiadásai júliustól 7,5 ezer forinttal lesznek kisebbek. Ez az országos szinten milliárdokra rúgó összeg a fogyasztás illetve a megtakarítások bővítésére is használható.

OrientPress Hírügynökség