Lépni kell!

A klímaváltozás miatt rövid időn belül lépnie kell a világ országainak és Magyarországnak is, hogy meg tudják állítani a globális környezeti átlaghőmérséklet 2 Celsius foknál magasabb értékkel történő növekedését – fejtette ki előadásában a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes szerdán Budapesten.

A fenntartható fejlődési célok magyarországi megvalósításának keretei című konferencián Szabó Marcel elmondta, hogy a ENSZ szeptember 27-én fogadja el a 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlődési célokról szóló javaslatcsomagot.

kép: iwette/indafoto.hu

kép: iwette/indafoto.hu

Hozzátette: nemzetközi szinten a fenntartható fejlődést szolgáló eszközrendszer kidolgozása lehetővé teszi, hogy az államok közös erőfeszítéseket tegyenek a vízzel kapcsolatos jogok biztosítása, az óceánokkal, a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásával kapcsolatos környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében.

Kifejtette, a fenntartható fejlődési célok, illetve a javaslatcsomag a társadalom, a gazdaság és az ökológia között egyfajta egészséges egyensúlyt próbál fenntartani annak tudatában, hogy a Föld veszélyben van.

hirdetés

Az elfogadásra váró javaslatcsomag összesen több mint 111 intézkedést tartalmaz, ezekből 86 fenntartható fejlődést szolgáló célkitűzés releváns Magyarország számára – ismertette Szabó Marcel. Rámutatott, hogy Magyarország természeti környezetének megóvásával kapcsolatban fontos a vízbázisok védelme, az olyan gazdálkodás, amely a talaj ökoszisztémájára figyel, a klímaváltozással kapcsolatos küzdelemben pedig elsősorban a szántóföldek visszaszorítása jelentheti a megoldást.

A Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóság igazgatóságának igazgatója előadásában párhuzamba állította az 1945-ös és a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Kőrösi Csaba úgy fogalmazott: 1945 után, akárcsak napjainkban, megjelentek a közös elvek, az együttműködési normák. A két korszak közti különbség csupán annyi, hogy most nincsenek legyőzött államok és legyőzött ideológiák, 2015-ben nem egy világégés után, hanem egy veszélyes globalizációs folyamat előtt állnak az országok – tette hozzá.

Az igazgató szerint a fejlődési célok egyfajta globális víziót vázolnak fel arról, hogy a tárgyalásokban részt vevő 193 ország milyen világot szeretne 2030-ban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az ENSZ-ben szeptember 27-én elfogadják a javaslatcsomagot, az legalább olyan nagy hatást gyakorol majd az emberiség történetére, mint az ipari és a digitális forradalom.

energiaoldal.hu – MTI