Megszorítást hozhat a rezsicsökkentés

Nem csak a szolgáltatók, hanem a saját zsebéből is nagy pénzt vesz ki az állam a rezsicsökkentéssel, amely jövőre mintegy hatvanmilliárdjába kerül a büdzsének. A kieső összeget végül be kell fizetnie valakinek.

November 1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamos energia árak. Az eddigi, összesen 20 százalékos csökkentés kapcsán a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz.  A rezsicsökkentés kapcsán többször elhangzott, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a szolgáltatók, amely cégek úgy kénytelenek az energiát a lakosságnak szolgáltatni, hogy annak a beszerzési ára nem, csak az értékesítési ára csökken.

kép: rufufu/indafoto.hu

kép: rufufu/indafoto.hu

Arról azonban nem esik szó, – és ez igaz a kormányra is – hogy a csökkenő rezsi egyúttal csökkenő költségvetési bevételeket is jelent. Ennek pedig leglátványosabb eleme az ÁFA, hiszen a gáz- és a villamos-energiát ugyanúgy terheli és meg is kell fizetni a 20 százalékos adót, mint például az élelmiszerek után – írja a Policy Agenda legfrissebb elemzése.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint, mint áfabevétel a költségvetésbe folyt be. Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a kormány kb. 20 milliárd forint ÁFA bevételről volt kénytelen lemondani.

Sokba kerülhet nekünk a rezsicsökkentés

A tűzifa és szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét.

hirdetés

A mostani 11,1 százalékjos csökkentésnek is van az idei évi költségvetésre hatása, de leginkább a jövő évet terheli. A csökkentés további kb. 18-19 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Azaz az ideihez képest a rezsicsökkentés csak a villamos-energia és a földgáz esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.

Ezenkívül további két tényező is van, ahol megjelenik a rezsicsökkentés hatása. Egyrészt a társasági adó, amely esetében az energiaellátók alacsonyabb bevételei miatt kisebb adófizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az ún. energiaellátók jövedelemadója, ahol a 2013-as előirányzathoz képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kormány a jövő évi költségvetésben. A költségvetés indoklásában az is szerepel, hogy ez a csökkenés jelentős részben a rezsicsökkentés miatt következik be. Ezen három tételt összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt.

Mivel számolt a kormány?

Amennyiben a rezsicsökkentés költségvetése a jövő évi, akkor ennek markánsan meg kellene jelennie a büdzsé tervezetében. A törvényjavaslatban valójában 10 alkalommal kerül elő a rezsicsökkentés és ebből 6 esetben arról az oldalról, hogy milyen bevételkiesést is okoz, és ezt miképpen kell kompenzálni. Két alkalommal arra való hivatkozásként található meg a szövegben, hogy ezáltal fog növekedni a lakossági kereslet, majd még további két alkalommal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság érvel a rezsicsökkentés ellenőrzésével, mint kiemelt feladattal.

A kabinet az áfabevétel kiesése kapcsán láthatóan nem számolt a rezsicsökkentés hatásával. Továbbra is irreális terveket fogalmaznak meg, és olyan bevétellel számolnak, amely nem fog összejönni. A 3000 milliárd forintos bevételi terv az idei előirányzathoz képest ugyan csak 1,6 százalékkal magasabb, de a várható idei teljesüléshez képest a Policy Agenda számításai szerint már 11 százalékkal. Ehhez képest további bevételek kiengedése a költségvetésből könnyen tűnhet felelőtlenségnek.

Természetes számolhat azzal a kormány, hogy a rezsicsökkentés során a lakosságnál maradó megtakarítás megjelenik a gazdaságban. Gondolhatnak arra, hogy a lakosság ezen összeget elkölti majd valamilyen fogyasztásra és ez szintén növeli az állam adóbevételeit. Ennek lehet ugyan realitása is, de az eddigi adatok utalnak arra, hogy a lakossági kiadások ennek függvényében egyéb területeken emelkednének. Azaz akár növelhetnék is a háztartások a megtakarításaikat, de reálisabb azt feltételezni, hogy olyan kiadásaik vannak (pl. törlesztő részletek), amelyekhez nem társul költségvetési adóbevétel.

A tények azt mutatják, hogy a jövő évi költségvetés csak a szavak szintjén a rezsicsökkentés költségvetése, és nem a számokén. Az is látszik, hogy a büdzsé tervezetének betarthatóságát a rezsi költségek leszorítása éppen hogy csökkenti. Más szavakkal tehát a rezsicsökkentés következményeként a nem kellően magalapozott költségvetés miatt jövőre újabb költségvetési megszorítás valószínűsíthető.

forrás: energiainfo.hu

Vélemény, hozzászólás?