Mustgáz, szénmonoxid, avartűz – őszi veszélyek

Noha a fűtési szezon csak most kezdődik, ebben az évben már tizenketten veszítették életüket szén-monoxid-mérgezésben. Tragédia ugyanis nemcsak a fűtési rendszer hibájából, de a megfelelő szellőztetés hiányából is bekövetkezhet – hívta fel a figyelmet Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő.
A hatóság adatai szerint a legtöbb áldozatot az őszi-téli időszakban a borospincékben keletkező szén-dioxid, azaz a mustgáz, főként pedig a lakásokban az elégtelen égés, vagy a szellőzés hiánya miatt létrejövő szén-monoxid szedi.

Ez utóbbival az a legfőbb probléma, hogy „egyáltalán nem lehet észlelni, nincs színe, íze vagy szaga.

Ráadásul a szén-monoxid közel azonos fajsúlyú, mint a levegő, tehát nem csak alacsonyan, hanem fejmagasságban is mérgez” – részletezi a veszélyes gáz tulajdonságait a szakértő, aki rámutatott: amellett, hogy rendszeresen átvizsgáltatjuk fűtőkészülékeinket, ellenőriztetjük a kéményseprőkkel a kéményünket, és esetleg még egy jelzőkészüléket is beszerzünk, elemi fontossága van a legegyszerűbb megelőzési formának, a szellőztetésnek.

A költséghatékonyság miatt egyre több lakásban van már műanyag nyílászáró, ami ugyan nem engedi be a hideget, de a friss oxigént sem. „Egy idő után a bent rekedt levegőből elhasználódik az oxigén, és ha a 21 százaléknyi tartalom 16 százalék alá csökken, akkor a tökéletlen égés következtében szén-monoxid fog termelődni.”

A hatóság arra is figyelmeztet, hogy Magyarországon a szabadtéri tűzrakás csak abban az esetben engedélyezett, ha az adott önkormányzat rendeletben szabályozza azt. „Fontos a tűzrakóhelyek szakszerű kialakítása. Kétméteres körzetében nem lehet éghető anyag, mert ha föltámad a szél, akkor komoly kár keletkezhet a saját, vagy éppen a szomszéd vagyonában” – mutat rá a veszélyekre a tűzoltó tábornok.

OPH