Nálunk tesztelték az EU Putyin elleni csodafegyverét

Évi 573 milliárd eurót költ az Európai Unió, benne Magyarország energiahordozók importálására, miközben 500 milliárd eurót pazarol el évente energiaveszteség miatt. Hazánkban már bebizonyították, hogy az épületek felújítása lehetne erre a megoldás.

 

A veszteség 40 százalékáért az európai épületállomány felel, mert 80 százalékuk energiahatékonysági szempontból korszerűtlen, így szigeteletlen. Az EU jelenlegi, 220 milliós épületállományából 160 millió épület előreláthatólag még 2050-ben is állni fog, ami azt jelenti, hogy ennek a veszteségnek jókora részét még évtizedekig elkönyveli majd a közösség, köztük mi, magyarok.

A Financial Times szerint is égető szükség lenne a megtakarításokra. A brit gazdasági lap egy magyar program eredményeire hivatkozva nevezi a korszerű szigetelést „az EU Putyin elleni titkos fegyverének”. A Kauf Insulation és a Budapesti Műszaki Egyetem Nálamszigetelnek programja idén tavasszal azt bizonyította be, hogy családi házak szigetelése esetén a fűtési költségeket akár 46 százalékkal is vissza lehet fogni. A Knauf Insulation 21 másik nemzetközi céggel együtt nyílt levelet juttatott el az európai döntéshozókhoz, melyben felhívja a figyelmüket arra, hogy megfelelő szabályozással mind az energiaveszteség, mind az energiafüggőség nagymértékben csökkenthető lenne.

A „Renovate Europe” („Újítsuk fel Európát”) kampány által készített friss jelentésre alapozva a Knauf Insulation szakértői úgy látják, hogy amennyiben az EU 30 százalékos energia-megtakarítást írna elő 2030-ra, úgy a korszerűsítés eredményeképpen 1 százalékkal nőne a kontinens GDP-je, miközben 1,5 millió új munkahely létesülne, az energiafüggőség pedig 40 százalékkal csökkenne. Magyarországon a program kapcsán csak szigeteléssel 25 ezer új munkahely jöhetne létre.

Nem saját lábakon

Az Európai Bizottság adatai szerint a kontinens államai már saját energiaigényük felét sem tudják előállítani, évente 573 milliárd eurót költenek behozatalra, amivel teljes energiaigényük 53 százalékát fedezik. Az Európai Unió energiafüggősége 2002. és 2012. között 47,5 százalékról 53,4 százalékra nőtt. Földgázból 60 százalék fölötti, kőolajból 80 százalék fölötti az import aránya, mindkét nyersanyagból főképp Oroszország, Norvégia és a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete, az OPEC látja el a közösséget. Az Unió országai közül egyedül Dánia számít nettó energiaexportőrnek, miközben másik végletként Málta 100 százalékban importból fedezi energiaigényét.

Magyar energiafüggőség

Magyarország az Unióhoz hasonlóan energiafüggőségben van más országoktól, ennek a függésnek a mértéke a közösségéhez hasonló. Amíg az Unióban 2012-ben 53,4 százalék volt az import aránya, itthon 52,3 százalék. Szilárd energiahordozókból az Unió behozatala 42,2 százalék, hazánké 36,8 százalék. Kőolajból a közösség 86,4 százalékot, földgázból 65,8 százalékot importál, Magyarország 80,8 százalékot és 72,9 százalékot.

hirdetés

A fejlődés velejárója: rossz kilátások

A Nemzetközi Energia Ügynökség 2013-as felmérése szerint a világ energiaszükséglete 2035-re 33 százalékkal nőni fog. Ennek a növekedésnek a nagy részéért főképp a fejlődő országok lesznek a felelősek, ám 4 százaléknyi emelkedésre az Európai Unió részéről is számít a szervezet, ami egy ekkora gazdaság esetében hatalmas érték. A várható ázsiai konjunktúra következményeként ráadásul az energiahordozók árának tartós emelkedésére is számítani lehet, ami tovább növeli a jövőbeni kiadásokat. Mindeközben az amerikai kontinensen egyre több palagázt és palaolajat termelnek ki, ezért az Európai Unió versenyképessége csökkent, hiszen mind háztartásai, mind ipari létesítményei kétszer-háromszor drágábban jutnak energiához, mint a tengerentúliak, ez pedig az előrejelzések szerint a következő 20 évben nem is fog változni.

Az épületeken keresztül folyik el a pénz

A magas importrátával tehát együtt kell élni a jövőben, ám annak mértéke csökkenthető, ésszerű takarékossággal nagymértékben vissza lehet fogni a kiadásokat. A lehetséges megtakarítás mértékét jól mutatja, hogy évente szinte az import értékével megegyező összeg, 500 milliárd euró vész el a kontinensen energiaveszteségként. Ennek 40százalékáért, 160 milliárd euróért az energiahatékonysági szempontból korszerűtlen épületek a felelősek. Az Unió területén minden tíz épületből csak kettő energiahatékony, hazánkban tíz épületenként csak egy. Magyarországon a legsürgetőbb a családi házak szigetelése lenne, melyek 89,3 százaléka, két és fél millió épület szorulna energiahatékonysági állapota miatt felújításra.

Az energiahatékonyságban rejlik a megoldás

Az Európai Unió elkötelezett az energiafelhasználás mértékének csökkentése mellett, 2020-ra 20 százalékos takarékosságot írt elő a tagállamoknak. A Knauf Insulation 21 másik céggel karöltve nyílt levelet küldött Európa döntéshozóinak, hogy a további energiatakarékosságra és az ebben rejlő előnyökre felhívja a figyelmüket. A „Újítsuk fel Európát” kampány jelentése szerint az EU jelenlegi épületállományának hőszigetelése évi 100 milliárd euróból valósulhatna meg és 2050-re érhetne véget. Abban az esetben, ha 2030-ra 30 százalékra növelnék a kötelező energiafogyasztás csökkentést, akkor a munkálatok 1,48 millió új munkahelyet teremtenének és 2017-re 291 milliárd eurós GDP növekedést eredményeznének, miközben az államháztartások akár évi 39 milliárdot is megspórolhatnának vele.

forrás: energiainfo.hu

Kapcsolódó cikkek
Függő játszma: a kétoldalú gázszerződés is szóba kerül Putyin látogatásán

Magyarországi látogatásán az orosz elnök tárgyalni fog a kétoldalú gázszerződésről, amelyet vagy meghosszabbítanak vagy új szerződéssel váltanak fel - tájékoztatott Elolvasom

Magyarországnak érdeke a dél felől érkező gáz

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti megbeszélésén egyetértett abban, hogy bármi is lép a Déli Áramlat Elolvasom

3-5 évre lehet elegendő a le nem hívott gázmennyiség

A külgazdasági és külügyminiszter szerint 3-5 évre lehet elegendő az a gázmennyiség, amit az idén lejáró hosszú távú szerződés alapján Elolvasom

Putyin: Csernobil súlyos lecke volt az emberiség számára

A csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiség számára, következményeit csakis önfeláldozással lehetett enyhíteni - hangsúlyozta az atombaleset 30. évfordulóján Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?