Őszig rendezni kellene a gázháborút – vagy gáz lesz

Oroszország az európai gázfogyasztás közel 30 százalékát biztosította 2013-ban, Ukrajna pedig mindmáig az egyik legfontosabb tranzitország az orosz-európai gázszállítások tekintetében, hiszen a szállítmányok több mint fele halad át rajta.

Az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel kísérte az ukrán gáztartozásokkal kapcsolatos tárgyalásokat, és közvetítőként igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a felek megállapodásra jussanak. Ez a kísérlet sikertelenül zárult, amelynek egyenes következményeként egy jelentős kockázati elem került be az európai gázellátásba: Ukrajna csak előre fizetés ellenében vásárolhat földgázt Oroszországtól – figyelmeztet a KPMG negyedéves energetikai hírlevele.

Előre fizettetne Ukrajnával a Gazprom

A megállapodás azért nem jött létre, mert Ukrajna elfogadhatatlannak tartja azt a földgázárat, amelyet Oroszország megállapított számára. Tavasszal ugyanis Oroszország két alkalommal is megemelte az ukránoknak szánt földgáz árát, amelynek következtében az ukránok európai összevetésben igen magas, ezer köbméterenként 485 dolláros áron importálhatnak földgázt Oroszországtól. 2013-ban a Gazprom átlagos európai (EU és Törökország) exportára ezer köbméterenként 380 dollár körül alakult. Ukrajna 326 dolláros árszintet tartana elfogadhatónak, miközben a Gazprom már júniusban a fent említett 485 dolláros árszinten számlázott. Részben az utóbbi lépés eredményeként az orosz gázóriás már 5 milliárd dollárt meghaladó ukrán gáztartozást tart nyilván a könyveiben.

Mindezek következtében június 16-a óta – az előrefizetős rendszerben – Ukrajna nem vásárol földgázt Oroszországtól, a kieső mennyiségeket nyugati importtal, fordított irányú szállításokkal igyekszik pótolni. Ukrajna, a BP adatgyűjtése szerint, 45 milliárd köbméter földgázt fogyasztott tavaly, amelynek 57 százaléka származott – túlnyomórészt – orosz importból. Az azt megelőző három évben jellemzően 50 milliárd köbméter körül alakult a fogyasztás, vagyis normál körülmények között az ukrán importigény 25-30 milliárd köbméterre tehető, bár az elmúlt időszak fegyveres konfliktusai vélhetően nyomot hagytak az ország ipari kibocsátásán is.

A szlovák tranzitvezetékeket üzemeltető Eustream a közelmúltban jelentette be, hogy 2019-ig évi 10 milliárd köbméterre szóló kapacitás-lekötést kezdeményeztek nála ukrán irányba, miközben hazánkból napi 16,8 millió köbméter földgáz Ukrajnába szállítására lenne lehetőség, ami éves szinten kb. 6,1 milliárd köbmétert jelent. Ukrajnának lehetősége van Lengyelországon keresztül is földgázt beszerezni, bár az ottani határkeresztező kapacitás mindössze évi 1,5 milliárd köbméter. Ha mindezeket összeadjuk, akkor éves szinten kb. 17 milliárd köbmétert lenne képes nyugatról importálni Ukrajna, ami elmarad jelenlegi importigényétől. Amennyiben a szükséges kapacitások rendelkezésre is állnának, akkor sem lenne valószínű, hogy Ukrajna tartós nyugati importra tudjon berendezkedni, ehhez a régió gázpiacán túlzottan erősek az orosz pozíciók.

Nyár van, csak ezért nincs krízis

Az előrefizetés bevezetése jó eséllyel csak azért nem vezetett azonnali krízishez, mivel nyár van, amikor is a földgáz iránti kereslet erősen visszaesik. Magyarországon például a nyári napi csúcsigény akár negyede-ötöde is lehet egy téli napénak. A gázipari szereplők már a télre koncentrálnak, és igyekeznek felkészülni a hűvösebb időjárás megjelenésére. A 2009-es gázválság óta az európai gázipari szereplők számára ismert az a legrosszabb forgatókönyv (bár ennek csekély az esélye), hogy Oroszország a teljes ukrán gáztranzitot leállítja. 2009-ben az akkori orosz-ukrán gázkrízis során Moszkva arra hivatkozva állította le az EU-ba történő szállításokat is, hogy Kijev „megcsapolja” az európai szállítmányokat. Egy hasonló forgatókönyv megvalósulása most sem elképzelhetetlen. A Gapzrom már tett olyan kijelentést, amelyben az ukránokat gázlopással vádolta, de ezt az orosz külügy később cáfolta.

Az átmeneti ellátási zavarok kezelésére az elsődleges eszköz a gáztárolók igénybevétele lehet, vagyis azok téli felkészítése, feltöltése. Az Európai Unióban összesen közel 80,4 milliárd köbméter gáztárolói kapacitás áll rendelkezésre, amely a teljes tavalyi európai uniós fogyasztás kb. 18 százalékának felel meg. A Gas Infrastructure Europe tájékoztató adatai alapján jelenleg kicsivel több mint 60 milliárd köbméteres mobilkészlet található az európai tárolókban, amely közel 75 százalékos kihasználtságot jelent. A hazai tárolókban kb. 2,5 milliárd köbméteres készlet található jelenleg, 6,2 milliárd köbméteres hazai tárolói kapacitás mellett, igaz Magyarországon a nemzeti fogyasztáshoz viszonyítva igen jelentős a tárolói infrastruktúra. Fogyasztásarányosan a jelenlegi 2,5 milliárd köbméteres készlettel az első négy között vagyunk az EU-ban.

Lehet ellátási zavar

A nemzeti fejlesztési miniszter nemrég a tárolt gázmennyiség további emelését helyezte kilátásba: az MVM Zrt. 100 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt kapott további földgázvásárlásra, amivel a betárolt készlet már meghaladná az éves lakossági fogyasztás mértékét. E mellett szabályozási oldalon is történtek változások, amelynek részeként a rendszerhasználati díjakat úgy alakították át, hogy az ösztönözze a tárolást. A rendszerüzemeltetőknek – megszakítható kapacitások nyújtásával – segíteniük kell a tárolói készletek növelését.

A nagy mennyiségű földgázkészlet még nem jelenti azt, hogy ne adódhatna ellátási probléma, ugyanis fontos tényező ebből a szempontból a tárolók napi kitárolási képessége is. A technikai kapacitások szintjén itt sem állunk rosszul, azonban a tárolók alacsonyabb kihasználtságával (relatív töltöttségével) párhuzamosan a kitárolási képesség is érdemben visszaesik. Vagyis az időjárás alakulásától függően adódhat olyan helyzet, hogy a napi fogyasztási igény meghaladja az elérhető maximális kitárolási kapacitás, illetve az alternatív források (belföldi termelés és nyugati betáplálás) összegének szintjét.

Összességében elmondható, hogy sem Oroszországnak, sem Ukrajnának, sem pedig az uniós országoknak nem áll érdekében, hogy zavar alakuljon ki az európai gázszállításokban, de a 2009-es gázválság óta tudjuk, hogy ilyen esemény bekövetkezhet. Az ukrán gázellátás bizonytalansága mindenképpen komoly kockázatot jelent az európai gázellátásra, így érthető, hogy az európai országok igyekeznek növelni tárolói készleteiket a téli időjárás kezdete előtt. Emellett fontos látni azt is, hogy a tárolók csak rövidebb ellátási zavart képesek kezelni, egy hosszabb leállást minden érintett megszenvedne.

forrás: energiainfo.hu