Rezsinememelés a brit választási kampányban

A lakossági energiaszolgáltatási díjak befagyasztása, sőt a díjszabások hatósági csökkentésének lehetősége, valamint a brüsszeli döntési hatáskörök érdemi kiszélesítése esetére a brit EU-tagságról szóló népszavazás ígérete is szerepel a brit Munkáspárt választási programjában.

Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és a Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband hétfőn mutatta be a legnagyobb ellenzéki párt 86 oldalas programját.

A kiemelt pontok között szerepel, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a kormányalakítás utáni egyik első lépésként 2017-ig befagyasztja a lakossági energiaárakat, és felruházza az ágazati felügyeletet a díjszabások hatósági csökkentésének jogával már az idei télen.

A munkáspárti kormány emellett szétválasztaná a brit lakossági energiapiacon domináns szerepet játszó hat legnagyobb magánszolgáltató cég energiatermelési és elosztó üzletágait, és kötelezné ezeket a cégeket „könyveik megnyitására”.

A szolgáltatóknak egyszerűsíteniük kellene árképzésüket is, annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben összehasonlíthassák az árakat és kiválaszthassák a legkedvezőbb csomagokat – áll a Munkáspárt programjában.

Mindezek végrehajtására erőteljes jogkörökkel bíró új energiapiaci felügyelet jönne létre, amelynek joga lenne akár a működési engedélyétől is megfosztani azt a szolgáltató céget, amely „visszaeső módon” rendre megkárosítja a fogyasztókat.

Miliband a párt közműdíj-befagyasztási terveit már tavaly bejelentette, azzal a véleményével indokolva az elképzelést, hogy az energiaszolgáltató cégek „túl hosszú ideje” számláznak a kelleténél többet a felhasználóknak, és ezt azért tehetik, mert „a piac nem működik”.
A tervezetet teljes részletességében azonban a hétfőn bemutatott választási programban ismertette először a Munkáspárt.

A programban szerepel az is, hogy a Munkáspárt szerint Nagy-Britannia EU-tagsága mellett „elsöprő erejű érvek” szólnak – egyebek mellett az, hogy több mint 3 millió brit munkahely függ az Európai Unióval folytatott kereskedelemtől -, de a Labour szerint szükséges a bevándorlást és a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátását szabályozó uniós jogszabályok reformja.

A Munkáspárt elengedhetetlennek tartja az új EU-tagállamok munkavállalóira vonatkozó átmeneti korlátozások rendszerének megerősítését, oly módon, hogy a tagállamok a jelenleginél hosszabb ideig szabályozhassák az újonnan EU-taggá vált országokból érkező munkaerő beáramlását.

A választási program szerint a Labour erősítené a tagállami parlamentek befolyását is az uniós szintű jogszabályalkotásra. Kormányra kerülése esetén a Munkáspárt törvénybe iktatná, hogy Nagy-Britannia csak úgy ruházhatna át további szuverén döntési jogköröket az Európai Unióra, ha ezt a brit választók előbb népszavazáson jóváhagyják; a referendum egyben döntene arról is, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.

Az EU-munkavállalók bevándorlásának szigorításában gyakorlatilag azonos a Munkáspárt és a kormányzó Konzervatív Párt álláspontja. A brit EU-tagságról szóló népszavazás ügyében azonban érdemi különbség, hogy David Cameron miniszterelnök 2017 végéig mindenképpen referendumot akar e kérdésről tartani, a Labour viszont csak akkor, ha a jelenleginél is több brit kormányzati döntéshozatali jogkört kellene átadni Brüsszelnek.

Miliband nemrégiben, egy televíziós választási vitában kijelentette, hogy ez valószínűtlen, ezért a Labour vezetője szerint az EU-referendum kiírása sem valószínű, ha a Munkáspárt májusban kormányra kerül.

MTI