Szén-dioxid. Mégsem több?

A NASA egykori munkatársa újabb számításokkal támasztotta alá, és Magyarországon publikálta is szőnyeg alá söpört klímaelméletét.

Miskolczi Ferenc legfrissebb szakcikkének kéziratát, és annak bírálatait kiszivárogtatásként adjuk közre, miután közlését két pozitív és egy negatív bírálat ellenére visszautasította az International Journal of Environmental Research and Public Healthcímű szakfolyóirat. Ez az eljárás egyesek szerint ellentétes a tudományos peer review játékszabályaival, mások szerint lehet hogy szabályos volt, mindenesetre elég gyakran ismétlődik Miskolczival ahhoz, hogy elnémított szerzőről lehessen beszélni.

A globális felmelegedésről ma már mindenki hallott, és azt is tudni véljük hogy az emberi tevékenység által felszabaduló üvegházhatású gázok okozzák az utóbbi évtizedek éghajlati változásait. Az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére globális erőfeszítés zajlik,  dollármilliárdok mozdultak meg a cél érdekében és új iparágak jöttek létre, mert ha nem tudunk gátat szabni a légkörben zajló káros folyamatoknak, az évszázad végére elsivatagosodhat a mérsékelt égöv, sokkal gyakoribbá válhatnak a pusztító természeti katasztrófák és akár méterekkel is megemelkedhet a tengerszint, sokmilliós metropoliszokat és teljes országokat radírozva le a világ jelenleg ismert térképéről. A következmények tehát beláthatatlanok.

De biztosan így van ez? A tudományos közvélemény konszenzusa és az ENSZ által életre hívott Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint igen, de akadnak szkeptikusok. Néhányan ideológiai alapon nem tudják elfogadni a megjósolt katasztrófát, mások szerint rontják az üzletet a szén-dioxid kibocsátásra kivetett karbonadók. Tudományos ellenérvről viszont ritkán hallani – a klímakutatók többsége legfeljebb a következmények mértékén és bekövetkeztének időpontján vitatkozik. Ebbe a konszenzusba robbant be néhány éve egy magyar fizikus gyorsan eretneknek minősített és marginalizált elmélete, amely alapjaiban kérdőjelezte meg a globális felmelegedés kiváltó okait. Miskolczi Ferenc a NASA-nál folytatott kutatásai során, empirikus adatokra támaszkodva arra az eredményre jutott, hogy a tudományos konszenzus jelentősen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében.

Mi következne Miskolczi elméletéből? Egyrészt az, hogy tévúton jár a fősodratú klímakutatás, amire a világon évente több milliárd dollárt költenek. Azt önmagában nehéz volna beismerni, hogy rossz alapokra építették a világ szuperszámítógép-kapacitásainak jelentős részét lekötő szofisztikált klímamodelleket. És a klímaváltozásnak ma már nem csak tudománya, de politikája, sőt gazdasága is van, amely a klímakutatásra fordított csillagászati összegek sokszorosát mozgatja azokban az új iparágakban, amelyeket kizárólag a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a karbonkvóta legitimál. Miskolczi tehát gyorsvonat elé vetette magát az elméletével, ami át is gázolt rajta, akár hibásak a számításai, akár helyesek. A NASA nem engedte publikálni az eredményeit. Tudományos körökben diszkreditálták, például „matematikai önkielégítésnek” minősítve új üvegházegyenletét. Tisztességes szakmai megmérettetésre nem kapott lehetőséget azóta sem.

hirdetés

Kicsoda Miskolczi Ferenc? A renegát fizikus kalandos utat tett meg az amerikai űrhivatalig. Pályáját 1971-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében kezdte, és már itt kiváló eredményeket ért el az infravörös sugárzásátvitel területén. A modenai Európai Elméleti Fizikai Kutatóközpont munkatársaként a 80-as évek végén dolgozta ki a Hartcode elnevezésű modelljét, amely a világ egyik legjobbjának számít: benne van abban a néhány sugárzásátviteli modellben, amellyel az újonnan pályára állított műholdak sugárzásmérő berendezéseit tesztelik. Innen már egyenes út vezetett a NASA-hoz, ahol 2001 és 2006 között a Langley Research Center tudományos főmunkatársaként dolgozott. Mivel a jelenleg elfogadott üvegházhatás-elméletet cáfoló eredményeit a NASA nem engedte közölni, felmondott. Azóta újabb számításokkal támasztotta alá, és Magyarországon publikálta is szőnyeg alá söpört klímaelméletét.

A MTA GGKI 2011. januárjában csendben, a nyilvánosság kizárásával projektet indított Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálatára. A cenzúrázott IJERP-kézirat, a bírálatok és az MTA projektindító memorandumának közreadásával az atlatszo.hu nem kíván, nem is tudna állást foglalni a Miskolczi és elmélete körül zajló tudományos és politikai vitákban, csupán a feladatát végzi: a nyilvánosság elé tár és vitára bocsát meggyőződésünk szerint a közvéleményre tartozó információkat.


Zágoni Miklós előadása

 

(Miskolczi Ferenc életéről és munkásságáról dokumentumfilm is készül, a független produkciót Cs. Nagy Sándor jegyzi, szerkesztő-riportere Bodoky Tamás. A dokumentumfilm elkészítéséhez támogatókat keresünk, az érdeklődők keressék Miskolczi Szonját – szonjamiskolczi [kukac] yahoo [pont] com)

 

forrás: atlatszo.hu

Kapcsolódó cikkek
Tengervízből üzemanyag – ez lehet a jövő

Az EU finanszírozta SOLAR-JET kutatási projekt keretében a világon először állítottak elő napenergiával vízből és szén-dioxidból sugárhajtómű-tüzelőanyagot. Az amerikai haditengerészet Elolvasom

Tönkreteszi az ételeket a növekvő szén-dioxid szint?

Ahogy a szén-dioxid szintje világszerte növekszik, a termések úgy veszítenek létfontosságú tápanyag-értékükből - figyelmeztet egy új, élelmiszer-vizsgálati jelentés, amelyről a Elolvasom

A kondenzcsíkkal csak a baj van

A repülők elterelésével védeni lehetne az éghajlatot, ha olyan útvonalon közlekednének, ahol nem hagynak maguk után kondenzcsíkot. Brit meteorológusok szerint Elolvasom

Nobel-díjas magyarban hisz Izland

Mi a jövő energiaforrása? Nap-, szélenergia, vagy netán a tengerek mozgása szolgáltatja az „erőt”, amely életünk megannyi területének, a többi Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?