Továbbra is élénk a felvásárlási kedv a villamosenergia- és megújulóenergia-szektorban

A PwC felmérése szerint a tavalyi év mérföldkőnek számított a fúziók és felvásárlások (M&A) intenzitása miatt a villamosenergia- és megújulóenergia-szektorban. A 2014-ben tapasztalt fellendülést követően a fúziók és felvásárlások értéke a megújuló energia piacán világszerte csaknem megduplázódott, és elérte a rekordnak számító 53,3 milliárd dolláros szintet. A globális gazdaságban érvényesülő kedvezőtlen hatások ellenére az előrejelzés szerint mindkét szektorban 2016-ban is élénk marad a felvásárlási kedv.

A megújulóenergia-szektorban a fúziók és felvásárlások összértéke Európában éves szinten csaknem megduplázódott, míg Észak-Amerikában 18%-kal, Közép- és Dél-Amerikában pedig közel a háromszorosára nőtt, áll a PwC sajtóközleményében.

A megújuló energiaforrások térnyerése

A megújuló energiaforrások térnyerése

A megújulóenergia-szektorban a tranzakciók száma nem változott jelentősen az elmúlt évekhez képest, értékük azonban számottevően nőtt – így ezen fúziók és felvásárlások részaránya a villamos energia és a megújuló energiaforrások teljes piacán a 2014-ben mért 12%-ról 2015-ben 28%-ra emelkedett.

A villamosenergia- és megújulóenergia-szektorban általában az ázsiai csendes-óceáni térség teljesített kiemelkedően, ahol a tranzakciók összértéke 41,9 milliárd dollárral 66,6 milliárd dollárra nőtt, túlszárnyalva ezzel az előző, 2007-ben felállított rekordot. Olyan országokban, mint például India, a felvásárlási aktivitás erősödését látjuk, a kínai vállalatok részéről pedig folyamatos terjeszkedést, valamint a hálózati eszközök iránti kereslet erősödését. A szélesebb körű gazdasági bizonytalanság tovább növelheti az ilyen eszközök vonzerejét.

Az  Egyesült Államokban eközben a közepes piaci tőkeértékű vállalatok konszolidációja a villamosenergia- és közműágazati tranzakciók egyik fontos összetevőjévé válik, miközben a vevők felmérik a lehetőségeket, különösen a szabályozott helyi elosztópiacokon. Lehetőség nyílik például a földgázpiacon a tartós tőkebefektetésre, miközben a többletbefektetést a szinergiák mellett a befektetett tőkealap növelésének lehetősége is igazolja. A szénalapú energiatermelésről a tiszta energiára való áttérés hosszú távon azzal jár, hogy a földgáz hagyományosan 40-50% körüli részesedése az Egyesült Államok energiatermelésben 75% körüli értékre nő, jelentősen megnövelve ezáltal a gázeszközök iránti érdeklődést.

hirdetés

Az elemzés szerint többek között az alábbi tényezők ösztönözhetnék a további felvásárlásokat a villamosenergia- és megújulóenergia-szektorban:

  • a folyamatos vállalati átszervezések;
  • az európai értékesítések várható növekedése;
  • a közepes piaci tőkeértékű vállalatok konszolidációja az Egyesült Államokban;
  • továbbra is élénk felvásárlási kedv a megújulóenergia-szektorban; és
  • a szabályozott eszközökből realizált stabil megtérülés vonzereje a potenciális vevők számára.

Ez a lendület azonban nem korlátozódik a növekvő piacokra, hanem az érettebb piacokon is nyilvánvaló. A villamosenergia- és megújulóenergia-ipari fúziók és felvásárlások terén Európában kiemelkedően sikeres évre számíthatunk, de a tranzakciók dinamikája az Egyesült Államokban is erős lesz. Számos jelentős ügylet van folyamatban, és a kilátások a jövőre nézve is kedvezőek.

Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért és régiós energiapiacokért felelős cégtársa a következő európai példákat emel ki: “A brit országos áramszolgáltató, a National Grid gázelosztó üzletágában lévő többségi részesedése elidegenítésének lehetőségeit vizsgálja. Az OMV a Gas Connect Austria (GCA) társaságban lévő 49%-os kisebbségi részesedésének értékesítését tervezi, a Macquarie, német földgázszállító, a Thyssengas eladására készül, a belga Eandis pedig épp eladásra kínálja hálózatának egy kisebbségi pozíciót biztosító tulajdonrészét. Nem mellékes a Németországban 2016-ban várható RWE energiaszolgáltató társaság átszervezése sem. Franciaországban pedig az EDF jelentős elidegenítési programot tervez, és tárgyalások folynak az Areva jövőjével kapcsolatban.

Mindeközben Kelet-Európában a nagy külföldi szereplők, például az E-ON vagy az RWE kivonulása zajlik, eladnak helyi, tőkeerős befektetőknek vagy magának az államnak.  Délebbre, a Balkánon, ahol a privatizáció még nem fejeződött be, ahol jellemző a nagy állami cégek dominanciája (például a horvát HEP vagy a román Transelectrica), ezek átalakítása, eladása zajlik.”