„Zöld” fordulat az adatközpontoknál
A zöld fordulat elkezdődött az adatbázisoknál, sőt jó úton halad. Már Olaszországban is különbséget tesznek e tekintetben ebben a szektorban E példák egyike a Green Email Cloud, amely Cremonában épült és részben már aktív. Ez az adatbázis 50 % energia-megtakarítást ért el egy statisztikai algoritmusnak köszönhetően, amely rövid idő alatt elemzi az adatok feltöltését és szétosztja azokat a szolgáltatóknak. Ily módon a felesleges szerverek kikapcsolva maradnak és csak a szükségesek dolgoznak maximális potenciával.
kép: 1and1.com
Az elmúlt napokban került nyilvánosságra az Apple környezetvédelmi beszámolója, amely megállapítja, hogy adatbázisai által felhasznált energia 100 % -ban megújuló -nap- szél- vízi- és geotermikus energiákból- származnak.
A legjelentősebb példa a Maiden-i adatbázis az Egyesült Államokbeli Észak-Karolinában, amely a napelemek óriási kiterjedtsége miatt az egyedüli egész Amerikában: a berendezés elnyerte a Leed Platinum tanúsítványát is.
A napelemek mintegy 400 000 m2 területet fednek be, és évi 42 millió kW termelői kapacitással rendelkeznek. Jelenleg az építés fázisában van egy második létesítmény, amelyet 2013 végén kell üzembe helyezni.
Egészében az Apple 167 millió kW megújuló energiás kapacitása elég lenne 10 874 lakás ellátásához.
Egy másik példa Hongkong, amely felkeltette a befektetők érdeklődését: elhatározták egy földalatti adatbázis építését, amelyet a sziklába vájnak, ami ez által képes fenntartani az alacsony hőmérsékletet, elkerülve így a berendezés túlmelegedését.
A világ más zónáitól eltérően, mint például Norvégiában, ahol a világ legzöldebb adatbázisa működik egy fjord barlangjában, Hongkong választásának oka elsősorban az építési terület hiánya volt – a népsűrűség 6480 fő/ km2– és nagyon magasak az ingatlan árak is.
A hongkongi Speciális Közigazgatási Tartomány és az Arup társaság által készített megvalósíthatósági tanulmánya szerint az érintett területek kétharmadában a sziklabarlangok alkalmasak az adatbázisok építésére, sőt más célokra, mint kutató laboratóriumok és raktárak céljaira is felhasználhatók.
Európában a II. világháborúban használt természetes barlangokat és katonai bunkereket újítanak fel. Például a Baden Air parkban az 1&1 német cég egy, a francia légierő számára a hidegháború idején, 1951-ben épített katonai bunkerben helyezte el az adatközpontját.