Átalakulóban az európai megújuló-piac

Az Európai Fényelektromossági Ipari Egyesülés (European Photovoltaic Industry Association, EPIA) kimutatásai alapján az újonnan telepített napelemek áramtermelése tavaly elérte a 38,4 gigawattot, ami 28 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest.

A szövetség számításai szerint ez a folyamat a nemzetközi piac erősödésének köszönhetően a 2018-ig tartó időszakban sem fog csökkenni: idén 40 gigawatt kapacitású új beruházás várható, négy év múlva pedig már éves szinten 55 gigawattot termelő rendszert installálhatnak évente. E várakozások alapján a jövő energiatermelésében még nagyobb szerep juthat majd az alternatív megoldásoknak, így pedig új szereplők előtt nyílhat meg a nemzetközi piac.

Európa legnépszerűbb, megújuló energiáról szóló kiállításán, – az Intersolar Europe-on -, már látható jelei voltak a kínálat bővülésének, s ugyan a legnagyobb arányban még mindig a hagyományosan nagy európai gyártók – alapvetően német, osztrák, olasz, francia cégek – termékei jelentek meg a rendezvényen, a korábbiaktól eltérően idén nyáron számos kiállító jött Kínából, Japánból vagy dél-kelet Ázsia egyéb területeiről.

Nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldal is láthatóan átalakulóban van: amíg 2011-ben még Európában telepítették a világ napelemes rendszereinek közel 70 százalékát, addig a tavalyi évben ez a szám már 30 százalék alá esett, miközben a beruházások 57 százaléka a folyamatosan erősödő ázsiai piachoz volt köthető.

hirdetés

“Az Ázsiából érkező beszállítók jelentős konkurenciát jelentenek a megújuló energetikában. Gyakorlatilag napelemek, inverterek és panelrögzítő technológiák terén bemutatott óriási kínálatukkal, termékeik dömpingárával az európai gyártók – a központosított árszabályozási politika ellenére – egyre kevésbé tudnak lépést tartani.

A magasabb európai bérköltségek ugyancsak versenyhátrányt jelenthetnek egy olyan piacon, ahol folyamatosan csökkenő termékárak mellett, az alapanyagok is egyre olcsóbbak” – osztotta meg tapasztalatait Ádám Zsolt, a HIGH SIX TEAM Kft. ügyvezetője. “A vásárlói oldalon a csökkenő árak következtében láthatóan nő az érdeklődés, Németországban már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével, 1 kilowatt órányi áramot akár 12-15 euró cent áron előállíthatunk. Mindemellett új üzleti modellek is megjelentek, akár bérleti- vagy lízing konstrukció keretében is megvásárolhatóak a megújuló energetikai megoldások” – tette hozzá.

Ádám Zsolt azt is elmondta, hogy a minőségi termékeket a szerteágazó kínálatban továbbra is az európai gyártású eszközök jelentik, s tán nem véletlen, hogy számos távol-keleti gyártó azt kommunikálja, hogy megoldásaik “Engineered in Germany”, azaz európai színvonalat képviselnek. Az ügyvezető szerint az elmúlt évben néhány ismertebb, európai márka is ázsiai tulajdonba került, mint például a korábban a Bosch csoporthoz tartozó ALEO Solar vagy akár a kínai-koreai Hanwha csoport által megvásárolt Q-Cells is.

Ugyan a három napos esemény központi témája a fotovoltaikus energia hasznosítása volt, a kiállítók majd egyharmada a megtermelt energia tárolására hozott megoldásokat, ami az nemzetközi piac jelenlegi legnagyobb kihívását jelenti. A tároló berendezések fejlesztése világszerte folyamatos, melynek elsődleges célja az energiatárolók kapacitásának növelése.

Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szabályozhatóság fejlesztésére is, melynek célja az élettartam, illetve az áramátalakító inverterek teljesítményének optimalizálása. „Az energiatárolás kérdése azért válik meghatározóvá, mert például a németországi elektromos hálózat esetében, időnként már korlátozás szükséges a visszatáplálást illetően. A lakossági méretű elektromos energiatárolók lehetővé teszik a termelés, a felhasználás vagy a feltöltés időpontjának eltolását.

Magyarországon egyelőre ilyen helyzet nem áll még fenn, azonban érdemes figyelni a külföldi történéseket, melyek sok esetben előrevetítik a hazai kilátásokat is” – mondta el Ádám Zsolt.

forrás: energiainfo.hu

Vélemény, hozzászólás?