Atomveszély az óceánok mélyén

Elvileg az óceánok mélyén nincsenek atomfegyverek, ugyanis az 1970-es évek elején sikerült megállapodni abban, hogy ott egyetlen ország sem helyez el nukleáris fegyvert. A valóság azonban kissé más…

1971. február 11-én a Szovjetunió kezdeményezésére Moszkvában, Washingtonban és Londonban nyitották meg aláírásra azt a dokumentumot, amelyben a tengerek és óceánok mélyét atommentes övezetnek nyilvánították. A nemzetközi szerződés értelmében tilos a víz alatti talajrétegben nukleáris fegyvert elhelyezni írja az Oroszország Hangja.

A döntésnek valójában csak később lett jelentősége, ugyanis hetvenes években a víz alatti állomásoztatású ballisztikus rakéták hatótávja nem volt valami nagy. Tíz év múlva viszont megjelentek a hadrendben az interkontinentális rakéták. A Trident II amerikai ballisztikus rakéta már 7 ezer mérföld távolságban levő célt is elért. Elméletileg az ilyen fegyverzettel felszerelt tengeralattjárók akár a saját bázisuk kikötőjéből is támadhatnak az ellenfélre.

Számottevő előny, hogy az atommeghajtású tengeralattjárókhoz képest jóval olcsóbbak lennének a tengerfenéken elhelyezett rakéta indító berendezések, tehát az ilyen fegyver elhelyezését tiltó szerződés előremutató volt. Persze, azt nem állíthatjuk, hogy a tengerek és óceánok mélye teljes egészében atommentes lenne.

1955. és 2011. között legalább nyolc amerikai, szovjet és orosz atommeghajtású tengeralattjáró süllyedt el. Ezek közül csak a Kurszk orosz atomcirkálót emelték ki. A többi tengeralattjáró továbbra is a tengerek mélyén van. Különböző az állapotuk, de nyilván – ha különböző módon is – de magukban rejtik a radioaktív szennyezés veszélyét.

Az ARD Report Mainz című kedd esti politikai magazinműsora szerint az 1981-ben a Kara-tengeren elsüllyesztett K-27-es jelzésű szovjet atom-tengeralattjáró radioaktív szennyeződést okozhat, mert víz szivárog a meghibásodott reaktorba.

Az ARD-hez eljutott dokumentumok szerint egy másik régi szovjet atom-tengeralattjáró, a Barents-tenger mélyén 2003 óta fekvő K-159-es is szennyeződést okozhat, mert a roncs körül hiányzik a sugárzásvédelmet szolgáló építmény, ezért ezt a tengeralattjárót is legkésőbb 2014-ben ki kell emelni.

Nemrégiben a BBC beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok elvesztett egy atombombát Grönland partjai közelében. Ez 1968-ban történt, amikor egy B-52-es amerikai bombázó lezuhant a North Star Bay amerikai támaszpont közelében. A brit újságírók nyomozásuk során megállapították, hogy négy bomba volt a gép fedélzetén, miközben a z óceán mélyéről csak hármat emeltek ki, a negyediket azóta sem találták meg.

A radioaktív szennyezés veszélyét rejtik a tengerek mélyén eltemetett radioaktív hulladékok. A szovjet óceánkutatók meggyőzően igazolták, hogy még az igen nagy mélységben elhelyezett ilyen anyagok is következményekkel járhatnak az óceánra száz év múlva.

energiaoldal.hu