Az energiapiaci ellátásbiztonságról vitáztak szakértők egy konferencián
Az energiapiaci ellátásbiztonságra törekvésről vitáztak szakértők csütörtökön a Napi.hu portál budapesti energetikai konferenciáján.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a szűkösség, mint ártényező elvesztette jelentőségét, s az energiapiacon lévő „forradalmi túlkínálat” következtében az ellátásbiztonságra való törekvés is.

Új üzemanyag-kazetták a paksi atomerőmű egyik tárolójában 2014. augusztus 14-én. MTI Fotó: Sóki Tamás
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt fél évben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében egy olyan erősen importfüggő ország esetében, mint Magyarország, tartózkodni kellene a jövőt alapvetően meghatározó energiapolitikai döntésektől, mint például a paksi beruházás.
Az ügyvezető igazgató szerint a kőolaj árcsökkenése mögött a megújuló energiák és a nemkonvenciális szénhidrogénforrások megjelenése áll, ami egy újfajta növekedést eredményez hosszabb távon, amelyben az ellátásbiztonság szerepe kicsit háttérbe szorul a környezetvédelem és a versenyképesség előnyére.
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arról számolt be, hogy bár a gazdasági válság hatására csökkent a villamosenergia-felhasználás, 2014-ben ismét nőtt az energiaigény, s a biztonságra való törekvés csak addig túlmisztifikált, amíg nincsen ellátási krízis. A paksi két újabb blokk pont akkor lép be a piacra, mikor a német atomerőművek leállítása miatt nagyobb kereslet mutatkozik majd – mondta.
Kiemelte, a hazai villamosenergia-fogyasztás 32 százalékát tavaly az Ukrajnából és Lengyelországból érkező import fedezte, azonban e szénalapú termelői kapacitások nem versenyképesek az Európai Unió energiastratégiájában.
Kifejtette, az alacsony villamosenergia ár és a magas gázárak miatt a hazai gázerőművek jelenleg kihasználatlanok, a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia termelés 75 százalékát. Azonban a 2014 januári államközi megállapodás keretében Pakson épülő két 1200 megawatt kapacitású blokk versenyképes áron tud villamosenergiát szolgáltatni, és nagyjából a teljes magyar szükséglet 40 százalékát adja majd – mondta.
Hozzátette, a két új blokkhoz 20 évig szállít az orosz fél fűtőanyagot és a tárolásban is részt vesz. A teljes projekt költsége 12,5 milliárd euró, ebből az orosz fél 80 százalékot hitel formájában finanszíroz. A megállapodásban szintén szerepel, hogy a felek 40 százalékos lokalizációt szeretnének.
Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a közműszektor jövőképével kapcsolatban elmondta, hogy március végén várhatóan elindul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. A szolgáltatás megkezdése az energiahivatal engedélyétől függ.
Kiemelte: bár a nemzeti közműszolgáltatás nonprofit alapon működik, a zrt.-nek azonos piaci feltételek mellett kell helyt állna, semmilyen megkülönböztetésben nem lesz része.
A takarékos működésből és az állami infrastruktúrák bekapcsolásából adódó megtakarítás a hálózatfejlesztés mellett felhasználható a további rezsicsökkentés lehetőségének biztosítására is, ez azonban kormányzati döntéstől függ.
Az ENKSZ elsőként a földgázellátásban kezdi meg a lakossági szolgáltatást a Főgáz bázisán, a cég tevékenységét az egész országra kiterjesztik, várhatóan 2016 elején a második lépcsőben az áramszolgáltatási piacra lép be a nemzeti közműszolgáltató. Az ENKSZ végül a távhőszolgáltatásba is bekapcsolódik, azonban ennek időpontja még nem ismert. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak április végéig kell letennie a távhő cselekvési tervet, ezzel egyidőben az energiahivatal tanulmányt készít arról, milyen módon lehet a szétszórt, szigetszerű vállalati működést egységesíteni – közölte.
MTI