A zöldhulladék energetikai célú köztes termékké feldolgozását és hőenergetikai hasznosítását szolgáló projekt van folyamatban Keszthelyen, a beruházás várhatóan július végére elkészül – közölte a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. az MTI-vel.
Tovább olvasom »
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a pályázatok jelentős része várhatóan 2015 harmadik és negyedik negyedévében jelenik meg, ugyanakkor kiírás alatt vannak az ivóvízminőséget javító és szennyvizes rendszerekre vonatkozó tenderek, ez utóbbi derogációs kötelezettség – mondta Szabó Zsolt hétfőn, az Országgyűlés európai ügyek bizottsága ülésén.
Tovább olvasom »
A győri Pápai úti hulladéklerakó telepen március vége óta már üzemel a második depóniagázt hasznosító kiserőmű, amely évente mintegy 2700 tonna metánt fog hasznosítani – közölte a beruházást megvalósító és működtető Arrabona Depo Kft. szerdán az MTI-vel.
Tovább olvasom »
Egykor rengeteg taposómalom működött, mára azonban, a többi malomtípussal ellentétben, „nyomtalanul eltűnt”. Így a mohácsi a világ egyetlen működő taposómalma, egyben emberi erővel működő malomszerkezete. Pedig fitneszkenyér előállítására kevés jobb megoldás kínálkozik…
Tovább olvasom »
India Új és Megújuló Energia Minisztériuma öt év alatt 200 milliárd dollárnyi tőkét, illetve mintegy 300 külföldi és hazai céget kíván bevonni a megújuló-energetikai fejlesztésekbe. A korábban kitűzött, egyébként is merész célértéket sokszorosára növelve India 100,000 MW-osra bővítené napenergia kapacitásait 2022-re. A fejlesztések feszített tempóját az ország súlyos energiahiánya indokolja, melyet tovább mélyít a kormány gyártásbővítési politikája. Mivel India pénzügyi […]
Tovább olvasom »
A Get-Energy Magyarország Kft. vezetésével befejeződött a fás szárú energetikai fafajták magyarországi termesztési tapasztalatait feltáró projekt, kutatták azt is, milyen új fajtákat lehet a biomassza termelésben felhasználni, a 394 millió forintos összköltségű projektet az Új Széchenyi Terv 302 millió forinttal támogatta.
Tovább olvasom »
Új, önjáró biomasszagyűjtő gépet fejlesztettek ki, melynek révén betakarítható lesz az erdészeti biomassza hulladék jelentős része, továbbá az energiaültetvények termése is. Az eszköz elterjedése jelentős zöldenergia-többletet eredményezhet a gazdaság számára. A projekt 2014. júniusában zárult, a teljes költségből 77,58 millió forintot az Európai Unió finanszírozott.
Tovább olvasom »
Tapasztalatunk szerint gyakorta merül fel hazánkban a fenti kérdés, hiszen nagy mennyiségben és alacsony áron érhető el az agripellet alapanyaga, a mezőgazdasági melléktermék, például a szalma.
Tovább olvasom »
Üzemanyag biomasszából, új hidrogénmeghajtású busz – csak néhány az új európai kutatási irányok közül. Görögországban az agrármérnökök olyan növényekkel kísérleteznek, amelyek bioüzemanyag-előállítás céljára ígéretesnek tűnnek. Tanulmányozzák a növények olajtartalmát, hozamát, illetve azt, hogyan alkalmazkodnak a mediterrán és éghajlathoz és az itteni talajokhoz. A szakemberek örömmel osztották meg velünk az egyes fajták előnyeit és hátrányait. – Ez egy ricinusbokor, egy […]
Tovább olvasom »
A kormány fontosnak tartja a felelős hulladékgazdálkodást, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését, valamint a hulladékok energetikai hasznosítását – mondta Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár A hulladékgazdálkodás globális tendenciái című konferencián 2014. június 4-én, Budapesten.
Tovább olvasom »
Mintegy 3 milliárd forint bevétel keletkezett a helyi gazdáknál és fuvarozási vállalkozásoknál a Dalkia Energia csoport új, lágyszárú biomasszával fűtött erőművi blokkjának tavalyi elindulása óta. A kazánokban eddig összesen csaknem 143 ezer tonna lágyszárú tüzelőanyagot, többségében szalmabálát, égettek el. A blokk eddigi, megközelítőleg 9000 órás üzemelése során mintegy 83 millió köbméter földgázzal csökkentette az ország gázfogyasztását; a szén-dioxid-kibocsátás ezáltal több […]
Tovább olvasom »
Németországban azt vizsgálták a tudósok, milyen módon lehetne energiaszolgáltatásra felhasználni az évente keletkező nagy mennyiségű szalmabálákat.
Tovább olvasom »