Cél: Európában az elsők között lenni

Másfél évvel azután, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy programot dolgoz ki az elektromos közúti közlekedés elterjesztése érdekében, a kormány elfogadta az Európai Unió egyik legelső átfogó és koherens stratégiai tervdokumentumát, a Jedlik Ányos-tervet és a hozzá kapcsolódó Jedlik cselekvési tervet. Elektromobilitás-témában a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére és szervezésében november 20-án, Budapesten rendezik meg a New Way On E-mobility in EU nemzetközi konferenciát. A rendezvényről és az e-mobilitásban rejlő lehetőségekről, a várható lépésekről Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert kérdeztük.

Az elmúlt egy év lépéseiből érezhető, hogy erőteljesen ösztönözni kívánják Magyarországon az elektromos járművek elterjedését. Melyek azok a szempontok, amelyek támogatják ezeket a lépéseket?

Számos oka van annak, hogy támogatjuk a környezetbarát technológiák térnyerését. Jól látható, hogy minden eddiginél nagyobb nemzetközi összefogás van kibontakozóban az éghajlatváltozás megállításáért, amelyhez mi magyarok is – gondoljunk Áder János köztársasági elnök figyelemfelhívó munkájára – hozzá kívánjuk tenni a magunkét. Mert erre indítanak bennünket a környezetvédelmi szempontok, és hogy gyermekeink egészségesebb környezetben nőhessenek fel.

Magyarország gazdasága szempontjából pedig egyértelmű érdekünk, hogy ipari és kutatási kapacitásainkat kiaknázva, az elektromos járművek fejlesztése és gyártása terén is előnyre tegyünk szert. Tehát amellett, hogy cselekvő részesei kívánunk lenni a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelemnek, fontos szempont, hogy kihasználjuk azokat gazdasági lehetőségeket, amelyeket újdonságánál fogva ez a piaci terület az ágazaton belül a hazai cégeknek biztosíthat.

Az elektromos járművek elterjedését még számos tény hátráltatja. Gondolok itt a „tankolási” lehetőségekre, az úgynevezett technológiai felárra és a még alacsony előállított darabszám miatt a hagyományos járműveknél magasabb árra. Hogy tényleges sikert tudjanak elérni, ahhoz jó koncepció és nem utolsósorban pénz kell.

A Jedlik Ányos-terv akkor lehet sikeres, ha ki tudjuk építeni az elektromos közlekedéshez tartozó infrastruktúrát, ösztönző szabályozási környezetet tudunk teremteni és az embereket is érdekeltté tudjuk tenni az elektromos járművek használatában. És pontosan ez az, amire a Jedlik Ányos-terv fókuszál. Ami az infrastruktúra kiépítését és a hozzá kapcsolódó forrásokat illeti, emlékeztetek arra, hogy a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételek közel 25 százalékát az elektromobilitás infrastruktúrájának kialakítására fogjuk felhasználni. Ez megfelel a kvótaértékesítés céljának, hiszen a fejlesztéssel az emissziómentes, elektromos közlekedésre való átállást ösztönözzük. Erre a célra az idei költségvetésben közel 7 milliárd forint áll rendelkezésre.

Terveink szerint első körben 150 db villámtöltő berendezést fogunk létesíteni, elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is. Az elektromos járművek töltésének és a töltőhálózat kiépítésének támogatása érdekében várhatóan még az ősszel módosul majd a villamos energia értékesítésére vonatkozó szabályozás. Olyan módosításra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a töltőpontok üzemeltetői viszonteladóként értékesíthessenek áramot az elektromos járművek számára. Ennek ugyanis jelenleg még nincsenek meg a jogszabályi lehetőségei. Fel fogjuk gyorsítani az elektromos töltőhálózat kiépítéséhez szükséges engedélyezési folyamatot is, ami jelenleg akár egy évet is igénybe vehet.

Azt mondta, hogy az elektromos gépkocsik elterjedésében érdekeltté kívánják tenni a közúti közlekedésben résztvevőket is. Hogyan?

Idén július 1-jével, a magyar szabályozás esetében először került be jogrendünkbe a környezetbarát jármű fogalma. Ez a gyakorlatban a zöld rendszám bevezetését jelenti. Ehhez kapcsolódnak majd az elektromos járművel közlekedők által igénybe vehető kedvezmények, mint például a buszsávok használatának engedélyezése, a díjmentes parkolás a gépkocsi töltésének idejére, díjmentes autópálya-, autóút- és főúthasználat, illetve a közlekedési kedvezmény szmogriadó esetén. De számos olyan direkt ösztönző rendszert is tartalmaz a már most hatályos szabályozás, amely az elektromos gépkocsik elterjedését hivatott támogatni.

Milyen további kedvezmények várhatók? Hogyan érinti a VW-botrány a hazai járműgyártás jövőjét? Milyen lehetőségeink vannak, hogy lépéselőnyre tegyünk szert az e-mobilitás elterjedésével?  

A teljes interjút keresse az Energiafigyelő magazin 2015/02. számában!