Egyre több távhőrendszer vált biomasszára

Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyei miatt mindenképpen érdemes fontolóra venni a biomasszát a távhőtermelésben, ráadásul a járulékos hasznok nem csak a kiemelkedően nagy rendszerek, de a kicsik esetében is jelentkeznek.

A Dalkia Energia szakértői szerint a már meglévő gázalapú rendszerek átalakítása belátható időtávon – 8-12 éven belül – megtérül, nem véletlen, hogy a hazánkban üzemelő mintegy 100 távhőrendszer közel ötöde már valamilyen mértékben kiaknázza a biomasszában rejlő lehetőségeket. A Dalkia Energia is több távhőtermelő egységét részben vagy egészében már átállította a megújuló tüzelőanyag használatára. Ezek között található a pécsi 31 ezer lakást és mintegy 450 közületet hővel ellátó Pannonpower hőerőmű éppúgy, mint az 1800 lakás és 100 intézmény számára hőt biztosító tatai rendszer is.

kép: pannonpower.hu

kép: pannonpower.hu

„Jelenleg az egyetlen igazán hatékony, megtérülő beruházások mentén kiaknázható megújuló fűtőanyag a biomassza, amelyet távfűtőművekben hasznosítva számtalan járulékos előny is jelentkezik úgy országos, mint regionális szinten” – emeli ki Péterffy Attila, a Dalkia Energia erőmű üzletág igazgatója.

A jellemzően importból származó földgáz eltüzelése nincs hatással a helyi gazdaságra, míg a hazai tüzelőanyag-termelés minden előnye a magyar régiós- és nemzetgazdaságban hasznosul. „A pécsi hőtermelés esetében, csak a szalmatüzelséhez köthetően mintegy évi 4 milliárd forint bevétel keletkezik az erőmű számára tüzelőanyagot biztosító gazdáknál. Ez az összeg kiszámítható bevételi forrásként jelentkezik, amelynek jelentős részét ráadásul a régióban költik el” – emeli ki az üzletág igazgató. További 6 milliárd forintot költ el a társaság éves szinten a másik – tűzifa – biomassza alapon hőt termelő egysége tüzelőanyag-ellátására. Az erdészeteknek a fenntartható erdőgazdálkodás során gyérítés céljából kivágott ezen, egyéb gazdasági célokra alkalmatlan faanyag értékesítése jelent a napi működésükben nélkülözhetetlen bevételi forrást, továbbá jelent előre kalkulálható jövedelmet azon faipari és élelmiszeripari feldolgozó üzemek számára, ahonnan a gyártás után megmaradó biomasszát az erőműbe szállítják hasznosításra.

A távhőszolgáltatás sajátossága, hogy miközben télen a rendszerek csúcskapacitáson működnek, nyáron alig termelnek hőt, hiszen ilyenkor csak a melegvíz-igényeket kell kielégíteni. Egy kisebb-közepes távhőrendszer 45-50 megawatt beépített kapacitású rendszereinek előzőek szerinti üzemeltetéséhez évente mintegy 30 ezer tonna biomassza tüzelőanyagra van szükség. „Egy ekkora rendszer esetében csak a tüzelőanyag-költségeken akár 80-100 millió forintos éves megtakarítást is el lehet érni” – emeli ki a pécsi Pannonpower biomassza erőmű fejlesztéséért felelős szakember. A tüzelőanyag-váltással ráadásul évi közel 10 millió köbméter földgáz takarítható meg egy ekkora távhőrendszer esetében.

kép: pannonpower.hu

kép: pannonpower.hu

hirdetés

Péterffy Attila szerint egy-egy ilyen beruházás számos, regionális szinten is kézzel fogható gazdasági előnnyel jár, hiszen a hazai adottságoknak köszönhetően ez a tüzelőanyag-mennyiség a távfűtéses települések akár 40-50 kilométeres körzetéből, fenntartható módon biztosítható.

Ezek közül talán a legfontosabb a munkahelyteremtés és az, hogy felvevőpiacot jelenthetnek az adott környéken keletkező mezőgazdasági melléktermékek (szalma, napraforgó- és kukoricaszár), a fenntartható erdőgazdálkodásból fakadó, más célokra nem hasznosítható faanyagok számára. „Amellett, hogy a gazdák és az erdészetek jól járnak, a begyűjtés munkaerő intenzív volta számos alacsonyan képzett munkavállaló számára is megélhetést teremt, vagy a kisebb önkormányzatok esetében akár a helyi közmunkaprogramok egyik kiemelt elemévé válhat” – emeli ki a szakember.

A mezőgazdasági melléktermékek értékesítése például az adott fűtőmű kapacitásától függően 10-25 gazdálkodó számára jelenthet kiegészítő bevételt, akik így a mezőgazdasági holtszezonban is további 30-60 család számára biztosíthatnak stabil keresetett a szalma begyűjtéséhez kapcsolódó tennivalók révén.

kép: briomassza.hu

kép: briomassza.hu

A technológia számos előnyei közül az üzemeltetőknek és a fogyasztóknak is legfontosabb a tüzelőanyagra eső költségek mértéke és tervezhetősége. „A biomassza fűtőanyagok ára jelenleg fajlagosan 20-40 százalékkal alacsonyabb földgázénál, ráadásul míg a kék energia ellátás és ár tekintetében is kiszolgáltatott a nemzetközi folyamatoknak, a faapríték, a mezőgazdasági melléktermék vagy éppen az energianövények ára ezektől független, hosszú távú, kétoldalú szerződésekben ütemezhető” – mutat rá Péterffy Attila.

Az átállás nemzetgazdasági szinten is jelentős hatásokat fejt ki. Míg a jellemzően import forrásokból érkező földgáz megvásárlásából befolyó összegek külföldi vállalatok bevételét gyarapítják, közben az ország külkereskedelmi mérlegét is rontják. Oroszországnak évi 5 milliárd dolláros kereskedelmi többlete származik hazánkkal szemben a gázértékesítésből.

kép: pannonpower.hu

kép: pannonpower.hu

Ezzel szemben a hazai előállítású tüzelőanyag kapcsán jelentős állami és helyi adóbevételek generálódnak. „Ilyenek az áfa, a járulékok, vagy a települések esetében a helyi iparűzési adó. Ezek egy kisebb, 1000-1500 fogyasztót ellátó rendszer esetében is több tízmillió forintot tesznek ki, de akár a százmilliós nagyságrendet is elérhetik” – mutat rá Péterffy Attila. Szerinte minél több hazai távhőszolgáltatás áll át részben vagy egészben a biomassza hasznosítására, a sok kicsi sokra megy elvét követve, ezek az összegek jelentős hatást gyakorolhatnak az ország gazdaságára.

forrás: energiainfo.hu