Nyert a kisember: 4 évig küzdött a szolgáltatóval

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  


Négy éven keresztül harcolt az áramszolgáltatóval, végül győzött: immár jogerős ítélet mondja ki, hogy nem lopta az áramot Ujlaki Tamás.

Amint arról a Hetek korábban beszámolt, Ujlaki Tamást, egy papír-írószer üzlet tulajdonosát 250 ezer forintos kötbér megfizetésére kötelezte az áramszolgáltató 2009-ben, mert a villanyóra ellenőrzése során a „mérő befolyásolására” utaló jelek merültek fel. Ujlaki megtagadta a fizetést, és hosszú küzdelembe kezdett az igazáért.

Vitathatatlan, hogy Magyarországon sokan lopják az áramot, milliárdos károkat okozva a szolgáltatóknak. A módszerek változatosak: vannak, akik az utcai kábelre közvetlenül rácsatlakozva kikerülik az órát és a fizetést.

Ujlaki Tamás

Ujlaki Tamás

Sokan mások a mérőórát manipulálják, például a forgótárcsa lassításával drót, film vagy mágnes segítségével. De léteznek kifinomultabb, elektronikai ismereteket igénylő megoldások is. Ujlaki Tamás azonban semmilyen módon nem lopott áramot, mégis bajba került. 2009 augusztusában a szolgáltató alvállalkozóiként dolgozó szerelők a szokásos mérőóra-ellenőrzés során megállapították, hogy a mérőóráról hiányzik mindkét zárópecsét, vagyis a plomba. Ezt Ujlaki sem vitatta, viszont azzal védekezett, hogy a mérőóra az üzlete melletti toronyház tárolóhelyiségében van, amihez ő soha nem rendelkezett kulccsal, ezért nem is szedhette le a plombákat. Másrészt az ellenőrzésről már csak akkor szerzett tudomást, miután a házfelügyelő beengedte a tárolóhelyiségbe a szerelőket, s azok végeztek az óra ellenőrzésével.

A plombahiány miatt az órát leszerelték, beüzemeltek egy újat, a régit pedig elszállították ellenőrzésre. A 2009 novemberében megtartott ellenőrzésen Ujlaki – mint minden hasonló helyzetbe került fogyasztó – jelen lehetett volna, csakhogy nem kapott értesítést az „órabontásról”. A vizsgálat így nélküle zajlott le. Amint a lap beszámolt róla, a birtokukba került jegyzőkönyv alapján nehéz megállapítani, mi történhetett: a két plomba hiányzott ugyan, ám „a leolvasó ablak ragasztása sértetlen” volt, „a leolvasó ablak illesztése rendben” volt, „a mérőfedél tömítőgyűrűje sértetlen” volt, „a mérőben idegen eredetű anyagot” nem találtak, „a számláló állapota rendben” volt, „a feszültségtekercsek állapotát sértetlennek” minősítették.

Ugyanakkor az „alumínium forgótárcsán befolyásolásra utaló nyomok vannak, éspedig a felső tárcsa alsó felületén karcolásos nyomok vannak” – állapította meg a jegyzőkönyv szerzője, majd levonta a végkövetkeztetést: „A vizsgálat eredményei igazolják, hogy a mérőt megbontották.”

hirdetés

Ujlakit 250 ezer forintra büntették, ám a férfi nem hagyta magát: a Magyar Energia Hivatalhoz fordult. A hivatal az áramszolgáltatónak adott igazat, ezért 2010 decemberében Ujlaki feljelentést tett a rendőrségen: az áramszolgáltató ellen csalás, a hivatal ellen gondatlanság és bűnsegédlet vétsége miatt.

Az óra azonban ketyegett tovább, 2011 augusztusára a kamattal terhelt kötbér 262 ezer forintra nőtt. Ujlaki és sokan mások is azt vélelmezik, hogy az alvállalkozóként dolgozó szerelőknek érdekükben áll hibát találni, ugyanis – mondják – amennyiben mindent rendben találnak, szerény összeget számlázhatnak a szolgáltatónak, ha viszont hibát észlelnek, és óracserére kerül sor, 16-18 ezer forint üti a markukat. Ami a fogyasztónak 45 ezer forintos költséget jelent, ráadásul ha „bizonyítást nyer” a manipulálás, jön a kötbér is.

Az ELMŰ kommunikációs igazgatója, Boross Norbert 2011-ben azt mondta a Heteknek, hogy a lapnak a témában írt első cikkének minden szava rágalom és hazugság.

Az igazgató a független igazságügyi szakértő jelentésére, a Magyar Energia Hivatal vizsgálatára és a nagyvállalat által összeállított jegyzőkönyvre alapozta véleményét. Azt állította, hogy Ujlaki nem volt hajlandó a kiérkező szerelőkkel együtt felkeresni a mérőóra-helyiséget az ellenőrzéskor, a mérőóra utólagos vizsgálatakor pedig jelen lehetett volna, ugyanis kapott róla értesítést. Boross Norbert azt is elmondta, hogy az alvállalkozónak nem érdeke, hogy minél több hibát tárjon fel és esetleg a plombát is eltávolítsa, mert az alvállalkozó átalánydíjat kap, a szerelő pedig órabért, nincs szó sikerdíjról. Annak idején megkérdezték a lap munkatársai azt is, hogy ha Ujlaki tényleg lopta az áramot, hogyan lehetséges, hogy a manipulált óra lecserélése óta nem lett magasabb, sőt, alacsonyabb lett a villanyszámlája.

Boross azt mondta, „más befolyás is lehetett. A mágneses befolyásolás alkalmazása például először lassítja a mérőórát, később azonban az alkatrészek lemágneseződése miatt a mérő »megbolondul«, felgyorsul, és nagyobb értéket mutat.”

A kisember harca a szolgáltatóval a napokban zárult le: mint Ujlaki Tamás elmondta, a szolgáltató tavaly novemberben peres útra terelte az ügyet a kötbér behajtása érdekében. A bíróságra benyújtott iratokból azonban kiderült, hogy a helyszínen készített jegyzőkönyv valótlan állításokat tartalmazott, mivel három tanút – köztük Ujlakit – is megneveztek, noha nem tartózkodtak a helyszínen az ellenőrzéskor. Kiderült, hogy az óra utólagos ellenőrzésérõl szóló értesítést nem a megfelelő címre küldték, ezért nem tudott róla Ujlaki. És végül, a független szakértővel megismételtetett vizsgálat megállapította, hogy a mérőóra állapota nem támasztja alá az eredeti jegyzőkönyv végső megállapítását, vagyis a manipulálást. Mindezek alapján a bíróság 2013 júliusában elutasította az ELMŰ keresetét, majd az október 10-én tartott másodfokú tárgyaláson jogerőre emelkedett a döntés.

Forrás: Hetek/atv.hu



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?