Európa elszáguld mellettünk

Az elmúlt héten bejárta a magyar sajtót, hogy váratlanul lemondott a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke a szövetség elnökségi ülésén. Az energiaoldal.hu Dr. Balogh Lászlót a döntés okairól és a megújuló energiák magyarországi helyzetéről kérdezte.

Pontosan mi vezetett a lemondásához?

Ez egy sok éves folyamat vége. Másodszorra választott meg a tagság az első 4 éves ciklusom után, és mintegy hét éve folyamatosan próbálom segíteni a szakterület fejlődését.

Dr. Balogh László

Ahhoz képest, hogy mennyi idő, energia ráfordítás történt sokak részéről, milyen ígéretek hangzottak el 2009-2010 tájékán, sajnos a szakterület objektív helyzetéből adódóan nem látszódnak azok a pozitív nemzetgazdasági peremfeltételek, amelyek pedig a visegrádi ország csoport többi országaiban, de más országokban is érzékelhető fejlődést eredményeznek. Nekem úgy tűnik, ahol a hatalom és pénz található, ott a szükséges komplex szakmai intellektus valahogy évtizede nem akar összejönni nálunk. Ezt mutatják pl. az NCST és a METÁR előkészítésére 2009 -2010-2011 években fordított súlyos milliók , melyek elköltésével sajnos nem jöttek létre a szükséges színvonalú javaslatok annak idején és ez azóta is hiányzik – minden igyekezetünk és a mindenkori közigazgatás különböző szintjeihez eljuttatott megalapozott átfogó javaslataink ellenére is.

Több évtizedes hazai és nemzetközi szakmai és energetikai közigazgatási tapasztalataink alapján azt látom, hogy az energetikai szakterületet és benne a megújulók makro helyzetét is meghatározó gazdasági –jogi folyamatok kialakítása során figyelembe vett háttér szakmai alapjai a közigazgatásban és annak környezetében folyamatosan romlanak. A jól látható nemzetközi tendenciák ezzel szöges ellentétben állnak, így már eleve a szakmai folyamatok kialakítása során óriási hátrányból indulunk más ország csoportokhoz képest, ami meg is látszik Magyarország folyamatos visszafejlődésében. Ezt sajnos a mindenkori –mégoly jóindulatú és talán változtatni is kívánó – hatalmi tényezők nem nagyon érzékelik láthatóan pártsemlegesen. Emellett a Magyarországon lassan két évtizede helyenként diszfunkcionálisan működő közjogi körülmények közepette kevésbé átlátható és nem a szükséges szinteken jönnek létre a döntések itt is, továbbá a döntések egyre gyakrabban kénytelenek nélkülözni az ország felemelkedéséhez szükséges szakmai alapokat.

Vagy egyes esetben még a döntések meghozatalának felismerése is hiányzik. Egyébként pártoktól, kormányoktól jórészt független módon. Látván ennek következményeit és hatásait, egyre tehetetlenebbül szemléltem Országunk folyamatos, sajnos évtizedes romlásának ezen a szakterületen is megnyilvánuló okait és következményeit. Tekintsék afféle „Semmelweis” effektusnak, ha érti mire gondolok…

 

Dr. Balogh László okleveles gépészmérnök A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnökeként 6 évig tevékenykedett. Az MMESZ elnökeként a szakmai érdekvédő szervezet keretei között a szakterület működését szakmai alapokon nyugvó, a magyar érdekekkel is harmonizáló EU jogalkotás támogatásával kívánta elősegíteni 2008-ban. Így konzorciumi tagként az alkotók felkérésére részt vett a RES direktíva előkészítésben Brüsszelben. Számos kiserőmű létesítési, előkészítési, engedélyezési projektnek is részese volt. Partnerei voltak – többek között – az EDF DÉMÁSZ Zrt, a Prímagáz Zrt., a Dalkia Zrt. és más társaságok. Több kutatás – fejlesztési projekt irányítójaként különböző szakterületeken vett részt biogázzal, háztartási kiserőművekkel, biomassza akalmazással és geotermális hasznosítással kapcsolatos feladatok megoldásában. A Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv és az Energia Stratégia kialakításának kooperációs partnereként segítette a közigazgatást 2010-11 években. 2005-2012 között számos további megújuló energia forrást alkalmazó projekt előkészítésében vett részt. Korábbi partnerei között említhető még többek között a Fővárosi Csatornázási Művek, a MOL Rt és a Paksi Atomerőmű. Emellett további mintegy 18 kiserőmű beruházásának előkészítésében, engedélyeztetésében energia értékesítési feladataiban is tevékenykedett szakértőként. Az elmúlt években számos hazai és részben nemzetközi esemény meghívott előadójaként szerepelt.

Irányított villamos és gázipari elszámolási mérési, távleolvasási, távadat feldolgozási és infokommunikációs fejlesztési, értékesítési projekteket (smart networking, smart metering) 2004-2005 években.

1998-2003 között a Magyar Energia Hivatal vezető főtanácsosaként részt vállalt a villamos energia piacnyitás előkészítésben, jogszabályok megalkotásában, (Villamos energia törvény, végrehajtási rendelete, kormány- és miniszteri rendeletek, Kereskedelmi Szabályzat) nemzetközi tapasztalatok honosításában. Feladatokat oldott meg az energia kereskedelemmel, a villamos energia tranzittal és a határt keresztező villamos energia forgalommal, engedélyezéssel kapcsolatos szabályozás előkészítésében. Részt vett továbbá a rendszerirányítással -MAVIR – kapcsolatos szabályozás előkészítésében és jóváhagyásában.

1979-1995 között műszaki fejlesztési feladatok megoldásával és részbeni irányításával részt vállalt a Paksi Atomerőmű biztonság növelő programjaiban .

Miért pont most döntött így?

Több ok miatt, melyekből a fentieken kívül kiragadva említeném az alábbiakat is.

Eddig Szövetségünk tevékenységével járó kiadások jelentős részének forrásait a tisztségviselők – velem együtt – magunk teremtettük elő. Ennek feltételei sajnos jelentősen romlottak az új civil törvényből adódóan is. Ráadásul az elmúlt évben sikeresen lebonyolított pályázatunk előfinanszírozott volt, és most ott tartunk, hogy a már kifizetett és előre meghitelezett áfa összegét számunkra és mások számára is nehezen érthető logika alapján, a pályázati célkitűzésekkel ellentétesen – EU eredetű forrásokat is adóztatni kívánván – az illetékes hatóság nem kívánja vissza fizetni, ami jórészt ellehetetleníti Szövetségünk működését. Ehhez járul a civil szervezetek működési feltételeinek most aktuális és igen sajátos átalakulása, amely szintén megnehezíti azoknak a működését, akik a mindenkori hatalomtól függetlenül, valóban civil szervezetként, tagjaik hozzájárulásából, saját bevételeikből és nem a mindenkori kormányok által direkt vagy áttételes módon adott forrásokból kívánták fenntartani működésüket. Az előzőekben vázoltakhoz még egy nagyon sajnálatos elem járul, nevezetesen a szakterületen működő civil szervezetek széthúzása, vetélkedése jórészt vélt érdekellentétei , amely talán már a turáni átokra is visszavezethető. Úgy vélem, sajnos nagyon aktuális az alábbi idézet is „…büszke fajnak küzdő pálya … melyen az magát rongálja…”

Szóval ezeket a kérdéseket már nem tudtam megfelelően kezelni. Örülnék, ha másnak jobban sikerülne.

 

A nyáron a szövetség levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy több szakpolitikus távozott szinte egyidejűleg kormányból, illetve, hogy a közigazgatási és politikai vezetés együttműködésének hiányosságai miatt gazdasági lehetőségeket szalaszt el az ország. Milyen választ kaptak választ a kérdéseikre?

hirdetés

Pontos választ kaptunk. Az illetékes államtitkár úr udvarias levélben volt kedves megnyugtatni bennünket abban a tekintetben, hogy nem megalapozottak az aggodalmaink.

 

Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára múlt csütörtökön, egy szakmai konferencián azt mondta, hogy a Nemzeti Energiastratégia mottója: függetlenedés az energiafüggőségtől. Az Országgyűlésben október elején elfogadott dokumentumban hangsúlyosan szerepel a függetlenedés eszközeként többek között a hazai megújuló energia lehető legnagyobb aránya. Glattfelder Béla, EP képviselő pedig szintén pár napja jelentette ki egy sajtótájékoztatón, hogy energiaváltás előtt áll Európa, a fosszilis – a szénalapú – energiahordozókat kívánja felváltani elsősorban a megújuló – például a szél, a nap, a víz, a geotermikus – alapú forrásokkal. Ezek a kijelentések azt mutatják, hogy a kormány törekvései összhangban vannak az Önök céljaival.

Nekünk úgy tűnik, hogy szavakban az utóbbi 3-4 év összes kormányának kommunikációja hasonló volt. Számos dokumentum, stratégia, cselekvési terv, 20-30 éves kitekintés született évek óta és mindig lehetett látni a felvázolt gyönyörű távlatokat. A dokumentumok, a papírözön és a valóság közötti szakadék áthidalása azonban sokunk tapasztalatai szerint komoly nehézségekbe ütközik évek óta. Például bármilyen egyetértéssel elfogadott stratégia senkit az égvilágon semmire nem kötelez. Ezt szakmailag úgy is lehet kifejezni, hogy a stratégiáknak közjogi relevanciája nincsen. Boldogabb országokban a részletes szakmai és társadalmi egyeztetést követően nehezen kiizzadt, de általában jó elméleti és gyakorlati szakmai alapokon nyugvó stratégiák mind a jogalkotásban, mind pedig a végrehajtásban egyfajta vörös vonalat jelentenek. Azokat következetesen végrehajtják. Nálunk nem. Mindez oda vezetett, ahol most tartunk. Lehetőségem volt korábban pl. a lengyel iparirányítást – ha rövid ideig is – a helyszínen megtapasztalni. Ha csak fele olyan jók lennénk, már lényegesen messzebbre tartanánk.

 

Magyarország a TOP10-ben található a földgáztól leginkább függő európai országok között. Milyen kockázatokkal jár ez? Lehetne ezen a helyzeten rövid távon változtatni?

Természetesen közismert, hogy Magyarország kitettsége a földgáz tekintetében nem egészséges mértékű, kockázat kezelésre nagy szükség van. Azt azonban látni kell, hogy még a teljes NCST megvalósulása esetén is az import földgáz mintegy 10%-a lenne kiváltható.

Ezt pedig egy percig félretéve emellett én úgy látom, az orosz gázszállítások körül korábban kialakult hercehurca nem volt olyan súlyos, ahogyan azt a kommunikáció beállította, és egyéb dolgokra ment ki a játék. Különösen a megépült és talán túlméretezett gáztárolók természetesen csökkentettek több kockázati elemet. A probléma ott is jelentkezik, hogy az óriási léptékben fejlődő távol-keleti gazdaságok a hozzájuk közel eső orosz gázlelőhelyek tekintetében komoly felvevő piacot jelentenek, és ez már közép távon az európai gázellátást esetében ellátás biztonsági kérdéseket vethet fel. Ha mindehhez hozzá járul a tengeri lelőhelyek hozamának majdani csökkenése mellett az orosz források hozamának későbbi csökkenése is, ez újabb kezelendő kockázatot jelent. A cseppfolyósított gáz pedig a technológiából adódóan nem olcsó és a nagy mennyiségben található egyéb formájú metán előfordulások felhasználásának ma még technológiai korlátai vannak.

A probléma másik oldaláról már kevés szó esett. Nagyon leegyszerűsítve pedig arról, hogy pl. a biomasszának a hőellátásban és a kapcsolt villamos – és hőenergia termelésben potenciálisan jutó lényegesen nagyobb szerepe – itt nem részletezett, de szükséges és részleteiben szakmailag jól kimunkált,(de még sehol nem látható) tárcákon átívelő intézkedések esetén – számos előnnyel járna. Egyrészt nem az orosz munkások, technikusok, igazgatók fizetését és a tulajdonosok profitját és az ottani adókat finanszíroznák a magyar gázfogyasztók. Hanem a több mint 500 000 ha-on semmit vagy parlagfüvet termelő magyar mezőgazdasági és nem kihasznált erdészeti kapacitásokat működtetnék, enyhítve a magyar vidék számos pontján kialakult katasztrofális, lassan éhséglázadással fenyegető és teljesen kilátástalan helyzetén. Mindehhez járulhatna a szükséges, de ismét nem részletezett energetikai gépgyártást fejlesztendő program, amelyről soha senki nem gondolkodott. Itt számos további kérdést lenne szükséges elemezni, de ezektől terjedelmi és más okok miatt most eltekintenék. Ugyanígy a gyakorlatban kellene követni a meghozott intézkedéseket és szükség esetén kiigazítani azokat. Erre nem látunk törekvést.

 

Magyarország 2009-ben 7,3%-os értékkel, mindössze a 15-ik helyen volt az EU országok között a megújuló energiaforrások felhasználásában. Milyen változások történtek az elmúlt három évben?

A helyzet a 2011-es adatok fényében romlott a hangzatos kommunikáció ellenére. A pontos és nem szívderítő adatokat a Magyar Energia Hivatal honlapján meg lehet tekinteni.

 

Milyen gazdasági következményei lehetnek a lemaradásunknak?

A fentiekben részben erre már utaltam. A szakmai részletektől és megfogalmazástól eltekintve: Gyakorlatilag lemaradunk az egyre jobban begyorsuló nemzetközi gyorsról, amelyre már ma is sokkal nehezebben szállhatunk fel, mint 2 évvel korábban. Holnap pedig ott toporgunk a mellettünk elszáguldó expressz mellett. Eközben sajnos egyre jobban lesoványodva koldusbotunkkal tragikomikusan fenyegetőzünk és jót derülnek az étkező kocsiból az ablakon szemlélődő jól táplált és részben rajtunk mosolygó csehek, lengyelek, szlovákok, osztrákok és más, boldogabb nemzetek.

Kapcsolódó cikkek
Módosíthatják a villamos energia törvényt

A nem fizető fogyasztóknál előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelését is tartalmazza Bús Balázs és Pálffy István kereszténydemokrata képviselőknek a villamos Elolvasom

Szuperlux benzin szemétből: 0,001 euro/liter!

A szibériai Tomszkban orosz mérnökök olyan berendezést fejlesztettek ki, amelyiknek köszönhetően benzin lesz a közönséges szemétből. A berendezésbe szórható bármely Elolvasom

Kétélű fegyver a rezsicsökkentés

A második ütemben, júliustól tervezett lakossági rezsicsökkentés jóval kisebb megtakarítást hoz a lakosságnak, mint az év eleji gáz- és áramtarifa Elolvasom

2025-ben indulhatna az első lengyel atomerőmű

Lengyelország jelentős lépéseket tett atomenergetikai programja fejlesztésében, az állami PGE (Polska Grupa Energetyczna) szolgáltató pedig azonosította az első reaktorblokk megépítéséhez Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?