Ez volt a második legviharosabb évünk

Jóval több vihart jeleztek idén az április 1. és október 31. között működő viharjelző rendszerek a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál, mint tavaly.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság MTI-hez kedden eljuttatott közös közleményéből az is kiderül, hogy a három tónál 1300-2600 órán át volt érvényben első- vagy másodfokú viharjelzés a hét hónap alatt, ami 300-400 órával több, mint az előző évben volt. 2010 óta az idei számított a második legviharosabb esztendőnek.

Letört faágak Balatonfüreden 2016. július 14-én. Az előző nap késő délután kezdődött viharok miatt július 14-én reggelig több mint 400 esethez riasztották a tűzoltókat az országban. A leszakadt faágak, kidőlt fák sok helyütt akadályozták a közúti és a vasúti forgalmat, több helyen volt áramkimaradás. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

hirdetés

A viharjelzést a Belügyminisztériumhoz tartozó OKF fényjelző rendszere biztosította mindhárom tónál, idén tovább növelve a környezetbarát, megbízhatóbb LED-es lámpák számát. A szolgáltatást a Balaton körül 31, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5 fényjelző lámpaegység biztosította, amelyeket a Balatonnál további mobil fényjelző egységek is kiegészítettek. Az üzemeltetési feladatokat a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) látta el idén is.
A meteorológiai szolgálat összesítése szerint a Balatonra idén 13 erősebb vihar csapott le, ami jelentős emelkedést mutat a tavalyi öthöz és a tavalyelőtti kilenchez képest. A legnagyobb vihar július 10-én tört a tó délkeleti részére nagyobb károkat okozva. Balatonaligán 157 kilométer/órás sebességű szelet regisztráltak. A szezon második legnagyobb vihara október 29-én tombolt, amikor három tó körüli műszer is orkán erejű, azaz 120 kilométer/óra feletti széllökéseket mért.
Az idei viharjelzési szezon első hat hónapja az elmúlt évek átlagánál 6-10 százalékkal bizonyult szelesebbnek. A lehullott csapadék mennyisége nem mutatott jelentős eltérést az 1961-1990-es évek átlagához képest. Az átlaghőmérséklet ebben az időszakban Keszthelyen 1,3 fokkal, Siófokon 2,0 fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát. A nyári hónapok átlaghőmérséklete 1,6 fokkal bizonyult magasabbnak, mint az 1990-2015-ös évek átlaga. Az év legmelegebb napja a Balatonnál augusztus 4-e volt, amikor Fonyódon 39, Keszthelyen 38,5, Siófokon 38 fokig emelkedett a hőmérséklet. A 30 fok feletti középhőmérsékletű hőségnapok száma 36-40 között alakult a tó körül, ami magasnak számít. A Balaton vize július 21-én melegedett fel a legjobban, amikor Siófokon 1 méter mélységben 28,9 fokot mértek.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közlése szerint az idei viharjelző szezonban hat vízirendészeti rendőrőrsön 25 szolgálati kisgéphajóval 56 vízirendőr biztosított szolgálatot. Elsősorban nem a fürdőzők, hanem a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használók körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre, ami betudható a hirtelen érkezett időjárási változásoknak is. Április elejétől október 27-ig 166 esetben 403 fürdőzőt és hajóst mentettek ki a vízből. Ebben az időszakban 20 ember fulladt a Balatonba. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna.

energiaoldal.hu – MTI