Főként fiatalok termelnek és vásárolnak bioterméket

A javuló jogszabályi környezet és a biokultúra elfogadottsága ellenére az 1 százalékot sem éri el a biotermékek iránti hazai kereslet: a termelők szinte kizárólag biopiacokon árusítanak, kínálatuk pedig többnyire külföldön talál vevőre.

Bár a bioélelmiszer drágább, a gyógyszerek és antiallergének nélküli élet hosszú távú befektetésnek számít – jegyezte meg a Rádió Orient műsorában Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke.

kép: kettoje/indafoto.hu

kép: kettoje/indafoto.hu

Magyarországon jelenleg 118-120 ezer hektáron folyik biológiai gazdálkodás, kétezer magyar család megélhetése kötött az ökogazdálkodáshoz, ami jóval az uniós átlag alatt érték. Ennek ellenére általánosságban jó a hazai családi biogazdálkodások helyzete, tevékenységük pedig sokrétű: az állattartás mellett a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a szántóföldi növénykultúrák is megjelennek. Kár, hogy áru formájában mindennek csak a töredéke jut el a hazai vevőkhöz „Az országban szinte kizárólag a biopiacokon árusítanak a biotermelők, a termékek jellemzően külföldön találnak vevőre. Az itthoni kereslet az 1 százalékot sem éri el”- jegyezte meg Czeller.

A biotermékek jogszabályban meghatározott jellemzői, hogy termelésük során a konvencionális gazdaságokkal ellentétben nem használnak gyomirtó szereket, műtrágyát, genetikailag módosított szaporítóanyagot, valamint rovar- és gombaölő szereket. Czeller Gábor emellett az átállási idő fontosságát emelte ki: szántóföldi növény esetében 24 hónap, míg a gyümölcsöknél 36 hónap múlva tekinthető biónak a termék. „A biotermelőket a szövetség ellenőrzi, külön regionális egyesületek segítik működésüket.” – mondta el Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, hozzátéve, abiotermelés során nem bocsátanak ki flórát és faunát károsító szereket, nem jellemző a kártevők elszaporodása sem.

„A biogazdálkodásra leginkább a fiatal korosztály fogékony, s a régi rendszerben végzett szakemberekhez képest sokkal nagyobb érdeklődést mutat az ökológiai gazdálkodás iránt. A vásárlók között is a 30 évnél fiatalabbak vannak többségben, ez részben az új társadalmi szemléletnek köszönhető” – emelte ki a vendég. A fogyasztói réteg növekedésével a területet képviselő civil szervezetek súlya is emelkedik. Az Ökológiai Gazdálkodásról Szóló Akcióterv létrehozásában jelentős szerepet kapott a szövetség. Czeller elmondta, a terv a területnövekedés hangsúlyozása mellett a fogyasztás és a tudatosság elterjesztésére törekedik. „A biotermékek vásárlása alkalmi többletkiadás, hosszú távon megtérül a gyógyszerekre és az antiallergén készítményekre fordított összeg csökkenésével. Emellett az állami támogatás is indokolt, hiszen az ökotermékek támogatása megtakarítást okoz a társadalombiztosítási kasszában.”

hirdetés

A szövetség elnöke hiányosságként emelte ki a bioállattartás alacsony szintjét. Az országban 1 hektárnyi területre 0,15 állategység jut, míg ez az arány a Lajtán túl az 1-t is eléri. „Sok tennivaló van ezen a téren. Emellett az ötéves támogatási ciklus sem túl hatékony, évente kellene pályázatokat kiírni.” Az elnök további problémaként a termékek magas árát emelte ki. „A biopiaci árak általában 80-100 százalékkal magasabbak, mint a konvencionális piacokon. Ennek ellenére a szupermarketekben található biotermékekhez képest a piaci áruk olcsóbbak.”

kép: kettoje/indafoto.hu

kép: kettoje/indafoto.hu

A hazai biopiacokon jelenleg 115 árus dolgozik , s ebből százan maguk termelik áruikat. A kereskedők száma várhatóan nem nő, a jövőben megüresedő asztalokon ugyanis csakis termelőknek ad helyet a Magyar Biokultúra Szövetség. Czeller Gábor hangsúlyozta, elég nagy a verseny a bekerülésnél, a termelők azonban árulhatják egymás termékeit is. Tény, hogy nem minden biotermékként árult termék felel meg a követelményrendszernek, ám a szervezet tanúsítványt ad a gazdának, mellékletben sorolja fel a bióként árusítható termékeket. Ezt a tanúsítványt érdemes elkérni vásárlás előtt, hiszen csak így biztos a termék eredete – ajánlotta a szövetség elnöke.

Czeller a Rádió Orient műsorában elmondta, november 30-án rendezik meg a Biokultúra Tudományos Napot, ahol a 30 éves biokultúra mozgalom ünneplése áll a középpontban; a szakmai előadások mellett a nemzeti akciótervet is bemutatják, emellett átadják az Év Bioterméke és az Év Biogazdája Díjat. „Van okunk az ünneplésre, hiszen 30 évet ért meg egy olyan civil mozgalom, amelyet sok esetben nem támogattak. Túléltük a korábbi rendszereket, egyre elfogadottabb a tevékenységünk” – összegzett a beszélgetés végén Czeller Gábor.

OrientPress Hírügynökség