Harc az arktiszi kontinentális talapzatért

Oroszország jogi keretbe kívánja önteni az Arktiszra való jogait. 2013 végéig az ENSZ tengeri-jogi bizottsága elé kívánja terjeszteni az újabb kutatások eredményeire támaszkodó, kiegészített kérvényét az arktiszi kontinentális talapzat külső határa bővítésére vonatkozó hivatalos jogok iránt. Ezt az Oroszország Hangjának adott exkluzív interjújában közölte az orosz elnök Arktiszban és Antarktiszban folytatott nemzetközi együttműködés kérdéseiben illetékes különképviselője, Artur Csilingarov szenátor az orosz felsőházi Arktiszi Bizottság ülése után.

Az arktiszi térség országai közül Oroszország volt az első, amely 2001-ben kérvényt nyújtott be az ENSZ-nek az Északi Jeges-tengeri kontinentális talapzat határai pontosítása végett. Oroszország annak érdekében, hogy bebizonyítsa, hogy víz alatti Lomonoszov- és a Mengyelejev-hátság az orosz kontinentális talapzat részét alkotja, több arktiszi tudományos expedíciót szervezett. 2007-ben két orosz Mir mélyvízi merülőcsónak az Északi Jeges-tengeren 4 ezer méter mélyre merült le, ahol talajmintát vett.

A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a talajminta nem óceáni, hanem kontinentális kőzet. 2012-ben orosz tudósok a világkerekségen először csináltak mélyvízi furatot – mondta az Oroszország Hangjának nyilatkozva Artur Csilingarov.„Párját nem ismerő kísérleteket végeztek a tengerfenék-domborzat kutatása céljából, a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával. Azonban további tudományos kutatást kell folytatni. Nem nyújthatjuk be a kérvényt, amíg nem leszünk 100 százalékosan biztosak a pozitív eredményben.”

A hatályos nemzetközi jognormák szerint egy-egy ország tengeri gazdasági övezete a partvonaltól 200 tengeri mérföldre nyúlik, ami azon túl van, az már tulajdonképpen közös térség, azaz senkié. Ennek alapján az ENSZ tengeri-jogi egyezménye 1982-ben megszabta, hogy a partvidéki országok jogigényt tarthatnak a kontinentális talapzat ellenőrzésére a saját kizárólagos gazdasági övezetein túl is. Ahhoz azonban, hogy igényének érvényt szerezzen, az országnak bizonyítania kell, hogy a kontinentális talapzat a szárazföld geológiai folytatását képezi – mondta az Oroszország Hangjának adott interjújában Anton Vasziljev orosz követ.

„Ennek köszönhetően Oroszország két szuverén jogra tehet szert. Az egyik az, hogy szabadon kutathatja azt, amit a tengerfenéken és az alatt talál. A másik kizárólagos jog az, hogy kitermelheti azt, ami a tengerfenéken és az alatt van. Láthatjuk, hogy ez nem semmi. Azonban helytelen lenne azt állítani, hogy a kontinentális talapzat kiterjedésének növekedése az ország területének a bővítését jelentené. E két szuverén jogon kívül egyebet nem kapunk, állami határaink a kontinentális talapzat növekedésével egy centit sem gyarapodnak. Egyszóval, más országok kábeleket fektethetnek le a tengerfenéken vagy pedig halászhatnak ott.”

Az ENSZ elé terjesztendő kérvény jóváhagyása esetén Oroszország 1 millió 200 ezer négyzetkilométernyi, vagyis több európai ország összterületével felérő területet szerezhet, amely bővelkedik természeti kincsekben.

Oroszország Hangja