Így bányásszák a lignitet Visontán

A Mátrai Erőmű Zrt. hazai alapanyagból, lignitből termel villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található. A visontai ún. Déli bányamező Detk – Ludas – Karácsond – Halmajugra községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája Visontától 55 km-re keletre a Bükkábrány – Vatta – Csincse községek közötti területen helyezkedik el.

 

 

Láperdőből lignit
A Mátra- és Bükkaljai lignitek a földtörténeti újidő harmadidőszakának végén, az ún. pliocén korban képződtek, kb. 5–8 millió évvel ezelőtt. Ekkor a Kárpát-medencében nagy vastagságot elérő, uralkodóan finomtörmelékes képződmények keletkeztek – a Földközi-tenger őséből, a Thetysből elkülönült északi tengermedencében (Parathetys) –, a fokozatosan kiédesedő Pannon-beltengerben. A Mátra-Bükkaljai előfordulás a Pannon-beltenger kiédesedő, lefűződő öbleit kísérő szubtrópusi, mocsári növényzet elpusztulásából keletkezett, mocsári ciprus (Taxodium), lombos fák (pl. éger, fűz), illetve nagy tömegű sás, nád felhalmozódásából. Az 5–8 millió éves lignitek a szénülés kezdeti fázisát képviselik, bennük a növényi alkotórészek jól felismerhetők. A Pannon-beltenger medencéjének ismétlődő süllyedése, és a süllyedéssel többé-kevésbé lépést tartó feltöltődési folyamatok révén újabb és újabb növénytömegek kerültek víz és iszap alá. Így alakultak ki az Alföld felé D–DK-i irányban 2–3 fokos szögben lejtő lignit-telepek. A telepképződés adottságai miatt a lignit minőségét viszonylag alacsony fűtőérték, magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi. A lignittelepek között és fölött homokos, iszapos, agyagos üledékek települtek.
A magyarországi lignittelepek az 1960–70-es években folytatott földtani kutatások alapján viszonylag jól ismertek. Magyarország jelentős lignitvagyonnal rendelkezik. A Mátra- és Bükkaljai lignitterület többszáz millió tonna kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik, mely hosszú távon alkalmas energetikai felhasználásra.

Bányászati technológia

Visontán és Bükkábrányban a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd a meddőanyagokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik.
A bányászandó területen a széntermelést megelőzően három évvel megkezdődik a terület elővíztelenítése. Ennek során a fedő és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képződményekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. A meddőkőzetek jövesztése elsősorban marótárcsás kotrógépekkel történik. Időszakosan merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben. Az egyedi technológiai folyamatok során folyamatosan szükséges egykanalas kotrógépek alkalmazása is.

A szén jövesztése merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel történik. A merítéklétrás és marótárcsás kotrógépek a jövesztett anyagot szállítószalagra adják fel. A fronti, a padka- és hányóoldali szállítószalagok szalagrendszereket alkotnak, melyek 1200, 1400, 1600 és 1800 mm hevederszélességű elemekből állnak. A szénszállító szalagok rendszerén belül a bányák rézsűrendszere nagy mélységének áthidalására és a meddős szalagok keresztezésére magyar fejlesztésű és gyártású rézsűhidak szolgálnak, melyek 22–25 méter szintkülönbség áthidalására képesek.
A meddőanyag elhelyezését hányórendező berendezések végzik. A kotrógépek, szállítószalagok, hányóképző gépek gépláncokká kapcsolódnak. Külön említést érdemel a szállítószalag nélkül üzemelő ún. közvetlen átrakó rendszer, amely csak kotrógépből és hányóképző gépből áll.
A visontai bányákból szállítószalagon érkezik a lignit a törősorra, majd az erőműbe. A Bükkábrányban üzemelő törőmű képes leválasztani a nagydarabos frakciót, így lehetőség van a lignit lakossági célú felhasználására. A törőmű után a tört lignit a vasúti feladást biztosító széntérre kerül, ahonnan a szén beszállítása az erőműbe 55–60 tonnás vasúti kocsikkal történik. A lignit fogadása vagonbuktatókon keresztül valósul meg. Az ikerbuktató 800–1200  kt/év, a körbuktató pedig 2500–3000 kt/év teljesítménnyel üzemel. A buktatóktól szállítószalagon történik a szén átadása az erőművi széntérre, illetve közvetlenül az erőművi blokkokra.

forrás: MTI, mert.hu