Izraeli-ciprusi gázmező: két exportpolitika
Az izraeli-ciprusi Leviathan gázmező gázának legnagyobb része ázsiai és európai piacokon landolhat, mert mindkét országnak szüksége van a stabil, hosszútávú bevételre. Ciprus inkább az EU felé, Izrael pedig Ázsiába és szomszédainak szállítana.
Ciprusnak az összes, jövőben termelt földgázát exportálnia kellene, tekintettel arra, hogy kicsi ország, tehát kevés a belső felhasználása. Az Izraellel közösen működtetendő Leviathan gázmező olyan hatalmas készletet rejt, ami révén Ciprus, mint gázexportőr jelentős befolyásra tehet szert. Minél többet termel és exportál, annál kisebb lesz a fajlagos termelési költsége, érdemes tehát minél előbb tőkeerős partnereket szereznie, véli Gina Cohen izraeli gázipari szakértő.
kép: festopisti60/indafoto.hu
Kézenfekvő ötlet, hogy Izrael és Ciprus társuljon, bár exportpolitikai elképzeléseik különböznek, Cohen lát esélyt a megegyezésre. Ciprus elsősorban az Európai Unió piacára szánja a földgázát, ahol az ázsiainál alacsonyabbak az árak, Izrael pedig biztonsági okokból saját exportbázist szeretne létesíteni. A jelenlegi becslések szerint a Leviathan, a Tamar és egy harmadik, még fel nem mért mélyvízi lelőhellyel együtt az izraeli gázigények 35-40 évre biztosítottak úgy, hogy emellett jelentősebb mennyiségű exportra is jutna, mondta a szakértő a Natural Gas Europe online lap kérdésére válaszolva. Izrael a közelebbi jövőben az ázsiai piacra koncentrálna, később pedig akár Palesztina és Jordánia ellátásába is beszállna. Bár ez utóbbiak kisebb mennyiségre tartanak igényt, a hosszú távú jó kapcsolat érdekében Cohen szerint fontos, hogy segítsen Izrael szomszédainak.
Egyiptomtól és Izrael felé már fut egy gázvezeték, ennek kétirányúsítása legfeljebb 150 millió dollárba kerülne. Egy Törökország felé vezető cső építésének kérdése ennél jóval bonyolultabb, mert át kellene haladnia a libanoni és a ciprusi kizárólagos kereskedelmi zónákon is, Cohen szerint az engedélyek megszerzése különösen nehézkes lenne.
forrás: energiainfo.hu