Klíma helyett csodavakolat!

Miért klímáznánk, ha nem muszáj?

Drága az energia, ezért egyre jobb hőszigetelő anyagokat alkalmazunk. Nem is gondolnánk, de pont ennek a kellemetlen mellékhatása, hogy nyáron a lakásokban (is) szenvedünk a hőségtől! Az LB-Knauf új okosvakolata éppen ezt a mellékhatást képes kiküszöbölni, így nem csoda, hogy a zseniális megoldás iránt Kaliforniától Berlinig érdeklődnek az építtetők. Hogyan működik? A titokba a fejlesztést vezető Dr. Jelinkó Róbert avatott be bennünket.

Egy vakolat képes helyettesíteni a klímát? Ez elég hihetetlenül hangzik…

Adott esetben teljesen helyettesíteni tudja a gépi klimatizálást, vagy csökkenteni a meglévő klímaberendezések igénybevételét és ezzel az energiafogyasztást. Új berendezések vagy épületek esetében pedig kisebb teljesítményű klímaberendezéseket lehet beépíteni. Egyedül a pára szabályozásáról érdemes mindenképpen gondoskodni, mert ha a kinti meleg levegő egy alacsonyabb hőmérsékletű térbe áramlik, akkor megnövekszik a relatív páratartalom, és ez ahhoz vezethet, hogy adott esetben ez a párás levegő kívül kerülhet a komfortzónánkon. Ugyanez a helyzet a ma divatos falfűtéseknél/falhűtéseknél is, ott is párhuzamosan szabályozni kell a hőmérsékletet, páratartalmat. A klímaberendezések általában csak a hőmérsékletet szabályozzák, de a komfortérzetet a hőmérsékleten kívül a páratartalom és a falak hőmérséklete is meghatározza.

Egy téli időszakban jobban érezzük magunkat, ha a fal hőmérséklete 24–25 fokos, miközben a levegő hőmérséklete csak 20 fok. Ha a fal hőmérséklete 16–18 fok alá csökken, akkor hiába 20 fokos a levegő, már fázni fogunk.

Az infrasugárzás miatt?

Pontosan! Ugyanezt valósítjuk meg ezekkel a vakolatokkal, amelyekbe egy rendkívül nagy aktív hőkapacitású anyagot keverünk. Ezt a nagy hőkapacitást azzal érjük el, hogy ennek az anyagnak a halmazállapot-változása – amikor szilárd halmazállapotból folyadékká alakul – nagy hőt igényel és nyel el anélkül, hogy a hőmérséklete jelentősen vagy egyáltalán megváltozna. Amikor a nyári melegben a helyiségben egy hőmérsékleti csúcs alakulna ki, mert sokan vannak a helyiségben és/vagy benapozás-szellőztetés által, ezt a csúcsot a Thermo Comfort vakolattal le lehet törni. Persze klímaberendezéssel is meg lehet tenni, csak az áramot fogyaszt.

Hová lesz a falban eltárolt hő?

Éjszaka, amikor a hőmérséklet lecsökken, egy egyszerű szellőztetéssel visszaadja a környezetnek. Éjjel hazánkban is gyakorlatilag minden esetben lemegy a hőmérséklet 26 fok alá, ahol ezek az anyagok visszafagynak, és másnapra újra használható a rendszer anélkül, hogy mi ebből valamit észrevennénk. A legnagyobb melegekben is csak 1–2 éjszaka van, amikor ennél magasabb a hőmérséklet.

Folyékonnyá válik a fal?

Természetesen nem. A halmazállapot-változás ugyan megtörténik a mikrokapszulákban, amik 5-10 mikron méretűek, de ez nem látható még a bekeverés előtti alapanyag esetében sem.

Meddig működőképes ez a rendszer?

Vannak erre vonatkozó kísérletek, az eddigi modellezés alapján 30–40 év a minimum, amíg megőrzi ezt a tulajdonságát.

Télen is jól működik?

Ezt a vakolatot ugyan a nyári, nem kívánatos túlmelegedés ellen fejlesztettük (hasonló a szerepe, mint a klímaberendezéseknek), de télen is hasznát vehetjük olyan esetekben, amikor van például egy vaskályhánk, amibe ha begyújtunk, hirtelen túlhevíti a lakást, de aztán hamar újra hideg lesz. A vakolat képes arra, hogy egy cserép- vagy tömeg-kályhához hasonlóan tárolja ezt a hőt, és fokozatosan adja vissza. Ezt aktív hőtároló képességnek nevezzük.

Ma sokkal modernebb épületeket építünk. Miért nem tudnak hűvösek maradni nyáron, mint a régi házak?

Ennek a hőszigetelési igény az oka. A régi épületeket nagy testsűrűségű, jó hővezető anyagokból készítették, aminek nagyon jó volt az aktív hőtároló képessége, a hőszigetelő képességük viszont nem volt elég jó.

Mivel az energia folyamatosan drágult, egyre inkább előtérbe került a hőszigetelés, már a hatvanas-hetvenes évektől. Igen ám, de ahogy javult a hőszigetelő képesség, úgy romlott az aktív hőtároló képesség annak ellenére, hogy ma ismét nagy tömegű és viszonylag vastag falakat építünk.

A fal nem tudja, hogy ami kívül jó, az belül rossz?

Pontosan! A modern téglafal mindkét irányból jól szigetel, ezért hiába szellőztetünk, az éjszakai hűvös nem jut el elég mélyre a falban. Csak 2–3 centiméter hűl át a modern építőelemekből, a terméskő 20–25 centijéhez képest, ez pedig kevés. Az aktív hőtároló tömeg csak a töredéke a régi építőanyagokénak. Nemcsak a családi házaknál probléma ez, hanem a középületeknél, például a kórházaknál is, de a munkahelyeken is gond, hogy lecsökken az emberek teljesítőképessége 26 °C feletti hőmérsékleten itt, Közép-Európában. Egy nürnbergi dugóban ülve hallgattam egyszer egy riportot a rádióban. Arról beszélgettek, hogy ott, ahol az éves átlaghőmérséklet 13 °C alatt van, szellemileg és fizikailag is aktívabbak az emberek. Ahogy ez emelkedik, úgy romlanak ezek a mutatók. A globális felmelegedés tehát ebből a szempontból is káros. Az éghajlat befolyása egyébként látszik a különféle országok gazdasági teljesítményén is. Egy trópusi országban egyszerűen nem tudnak annyit dolgozni az emberek, mint kedvezőbb éghajlati körülmények között lehetne.

Hogyan lehet kombinálni a használatát a klíma-berendezésekkel?

Ez esetben egy alacsonyabb olvadáspontú anyagot javaslunk, aminek 23 fok az olvadáspontja. Ahol csak passzív elemek vannak, ott viszont általában 26 fokos hőmérséklethatárt érdemes meghúzni.

Milyen anyag alkalmas erre?

Mikrokapszulázott paraffin-származékkal dolgozunk. Svájcban például sóoldatokkal is kísérleteztek, de inkább az általunk is alkalmazott megoldás terjed el, mert a sóoldatoknál nem biztosítható a reverzibilitás, nem alakul vissza maradéktalanul eredeti állapotába, ami hatásfokcsökkenéssel jár, nálunk ilyen nem tapasztalható.

A piac érdeklődik a technológia után?

Eddig csupán néhány figyelemfelkeltő cikk jelent meg, de már most nagyon nagy az érdeklődés. Egy-egy ilyen cikkre akár ötezren is rákattintottak fél óra alatt! Kaliforniából, Berlinből, a Római Magyar Nagykövetségről is érdeklődtek, hogy mikortól és hogyan lehet hozzájutni ehhez az anyaghoz.

Az építészek tudnak erről az anyagról?

Sok tájékoztató anyagot készítünk az építészek támogatására is, hogy meg-értsék az anyag működését, felhasználási lehetőségeit, hogy figyelembe tudják venni már a tervezés során. Nagyon fontos ugyanis a méretezés.

Nem kell egy szoba falának a teljes felületét ezzel az anyaggal beborítani, hanem ez attól függ, hogy várhatóan hányan dolgoznak vagy tartózkodnak egy szobában, milyen az épület tájolása, hőszigetelése stb.

Mennyibe kerül?

A német kollégák azt számolták ki, hogy annyiba kerül egy szoba ellátása ezzel a vakolattal, mint egy profi légkondicionáló berendezés egy eleme. A kettő között az a különbség, hogy a klímát üzemeltetni, karbantartani is kell, és viszonylag gyorsan amortizálódik is. A Thermo Comfort vakolat esetében az energiát a környezet szolgáltatja a szellőztetés által. Ha mesterségesen szellőztetünk, még annak is csak 1–2 százalék az energiaigénye egy klímaberendezéséhez képest.

Mely országokban érdemes használni?

A mediterrán országokban nagyon nagy hasznát vehetik, de a változó éghajlat miatt Magyarországon, sőt Németországban is egyre inkább megkerülhetetlenné válik a klimatizálás vagy a Thermo Comfort vakolat használata. Jelenleg fejlesztés alatt áll egy szoftver a Műszaki Egyetemmel együttműködésben, amely segíteni fogja a tervezőket abban, hogy kiszámolják, mennyi megtakarítás érhető el a használatával.

Úgy gondoljuk, hogy első körben a környezettudatos vásárlók fogják ezt alkalmazni, akik a zöld építészeti megoldásokat részesítik előnyben, hiszen rengeteg energiát meg lehet spórolni a használatával. A passzívházak építőire is számítunk, mert a nyári túlmelegedést lehet energiatakarékos módon kiküszöbölni vele. Ha ezt nem oldják meg, akkor könnyen túlléphetik a megengedett éves energiaigényt.

Speciális eljárást igényel a felhordása?

A felhordás nem igényel különleges eljárást, ugyanolyan eszközöket használhatunk, mint egy gipszes vakolatnál, sőt, párhuzamosan is alkalmazhatjuk azzal, ugyanazokkal a gépekkel felhordva egy adott helyiség különböző falain.

Festhető?

Ugyanúgy festhető, glettelhető, de nem javaslunk rá semmilyen burkolatot, hiszen ezek gátolhatják a hőátadást.

A meglévő vakolatra is felhordhatjuk?

Rá lehet vakolni, de természetesen úgy kell előkészíteni, hogy a tapadás biztosítható legyen. Sőt, mondok egy meglepőt: akár gipszkartonra is fel lehet fújni, még tetőtérben is. Itt vagy egy könnyűszerkezetes épületnél ez azért fontos, mert nincsenek hőtároló tömegek! Akár ferde gipszkartonra is felvihető, de itt azt java-soljuk, hogy gipsz rostlapra tegyék fel, aminek nagyobb a szilárdsága. A tetőtér azért fontos, mert itt klimatizálás nélkül egyébként nyáron meg lehet főni. A hagyományos klíma sem elég, mert ha csak a levegőt hűtöm, akkor nagyon hideg levegőre van szükség, ami száraz is, ez kellemetlen a bőrnek, és kiszárítja a nyálkahártyákat, légúti problémákat okozva. A régi, műemlék jellegű épületeknél a belső hőszigetelésen alkalmazhatjuk. Ez azért fontos, mert ezen épületek homlokzatához nem szabad hozzányúlni, és ha hőszigetelni akarunk, azt csak a falak belső felületén tehetjük meg.

Ezzel viszont lerontanánk az aktív hőtároló képességet, és megszűnik a fent említett kedvező tulajdonság. A Thermo Comfort vakolattal viszont ismét visszaállíthatjuk az eredeti klímát. Egy másfél centis réteg hőtároló képessége pontosan annyi, mint egy régi, kisméretű tégla aktív, 13–15 centiméteres zónájának. Ez egy falba épített, passzív klíma!

Takács Zoltán

Az interjú az Energiafigyelő magazin 2017/01. számában jelent meg.