Lesz magyar palagáz-forradalom?

A bányajáradék drasztikus csökkentésével élénkítené a palagáz és palaolaj iránti kutatási és kitermelési kedvet a kormány, de sem ez a közteher jelenti a magyarországi ‘palagáz-forradalom’ fő akadályát – írja keddi számában a Napi Gazdaság.

A napi.hu arról ír, hogy új lendületet adhat a nem konvencionálisan kitermelhető olaj és gázmezők feltárásának a kormány bányajáradék-csökkentése. A kabinet friss javaslata szerint ezen mezők esetén az általános 12 százalékról 2 százalékra csökkenne bányajáradék, vagyis a bevételarányos adó esetében 10 százalékpontról mondana le az állam a siker érdekében. A javaslat indoklása szerint a hagyományos módon nem kitermelhető szénhidrogén-vagyon jelentősen csökkentené az ország importfüggését.

A bányajáradék-kedvezmény a valóságban ennél is nagyobb lehet, hiszen legutóbb a koncessziós szénhidrogén-kitermelési és -kutatási területeket legalább 19 százalékos bányajáradékkal hirdették meg, és a pályázók annál több pontot gyűjthettek, minél magasabb teher megfizetését vállalták.

A lap szerint eddig sem a bányajáradék magas szintje, sokkal inkább az egyéb gazdasági és technológiai körülmények tartották vissza a beruházókat.

A palagázkutatás súlyos anyagi vonzatait jól jelzi, hogy az orosz Gazprom érdekeltségébe tartozó szerb NIS is otthagyta a Makói-árkot, partnere pedig, a területen kutató kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. az eddig elköltött több mint 300 millió dolláron túl nem kíván több pénzt beletenni a magyarországi projektjeibe. A Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. volt ügyvezetője, Szabó György nemrégiben arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy a NIS nem tett meg mindent a közös munka sikere érdekében, ugyanis úgy állapította meg, hogy a két lefúrt kútból nem termelhető ki saját szabványai szerint gazdaságosan szénhidrogén, hogy – a TXM javaslata ellenére – nem alkalmazta a palagázkutatásban bevett eljárásnak számító hidraulikus rétegrepesztést.

A környezetvédők által veszélyesnek, a palagáztermelésben utazók által viszont bizonyítottan biztonságosnak mondott módszer alkalmazására Magyarországon egymással ellentétes állami gyakorlat van érvényben.

A zöldhatóság továbbra sem ad engedélyt, miközben felsőbb kormányzati szinteken támogatják a palagázkitermeléshez mint az energiaimport-függőség csökkentéséhez szükséges technológiát – panaszolta Szabó. Ugyanez a kép rajzolódott ki abból az előadásból is, amit a fejlesztési tárca egyik illetékese tartott egy tavalyi konferencián. E szerint hazánkban rétegrepesztés a jogszabályokban nem tiltott, de egyedi esetekben a környezetvédelmi hatóságok nem adták meg az elmúlt években az engedélyt. Az előadás kitért ugyanakkor arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatja a rétegrepesztési technológia széleskörű alkalmazását.

OPH – napi.hu