Mégis létezne a sötét anyag?
A kutatók újabb bizonyítékokat kaptak arra vonatkozólag, hogy az ún. sötét anyag csakugyan létezik. A sötétanyag-elmélet szerint ez a titokzatos szubsztancia a világegyetem tömegének jelentős hányadát képezi és egyfajta „vázat” alkot, amelyre a hagyományos anyag – a csillagok ás galaxisok – vannak „feltűzve”.
kép: takacsja/indafoto.hu
Az optimista következtetéseket azok után vonták le, hogy kielemezték az Alpha Magnetic Spectrometer (AMS)eddigi működését. A műszert 2011-ben juttatták el a nemzetközi űrállomásra (ISS-re). Ott az autóbusz nagyságú, 7 tonnát nyomó AMS-t az állomás külső felületén helyezték el. Az a feladata, hogy a világűrből érkező és a vele találkozó részecskék tömegét, sebességét, töltését stb. mérje.
A fizikusok feltételezése szerint a részecskék fokozatosan a csillagokban halmozódnak fel. Amikor már túl sok részecske van, akkor a rendkívül magas hőfokban reakcióba lépnek egymással. Ekkor mikrorobbanás és felbomlás következik. Végeredményben részecske–antirészecske pár –elektron és az elektron antirészecskéje, a pozitron – alakul ki. Az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Intézete Asztrokozmikus Központjának vezetője, Nyikolaj Kardasov akadémikus folytatja.
„A kutatási eredmény azt bizonyítja, hogy sok pozitron van jelen. Ez annak a bizonyítéka lehet, hogy a sötét anyag bizonyos típusa létezik. Másrészt, pozitronok más forrásból is, például szupernovák robbanása eredményeként is keletkezhetnek, ilyenkor neutron csillagok és pulzárok alakulnak ki és ezek szintén produkálhatnak pozitronokat.”
A neutron csillagoktól és pulzároktól érkező részecskéket nem lenne szabad összetéveszteni a keletkező pozitronokkal. Ennélfogva fontos megállapítani a pozitronok forrását. Az AMS-től ezt nem várható el – mondja az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Intézete Asztrokozmikus Központjának osztályvezetője, Vlagyimir Lukas.
„Más elven működő detektorokat lehetne felállítani, olyanokat, amelyek képesek megállapítani az irányt. A detektor forgatható lenne, így meg lehetne állapítani, mely irányból érkeznek a részecskék. Ezek után már megérthetjük, hogy ez miféle forrás. Ha a galaxis központjában van, akkor a sötét anyag hipotézise újabb megerősítést nyer. De ha nem, akkor egyértelmű választ kapunk arra, hogy a részecskék forrását pulzárok képezik, nem pedig sötét anyag.”
A nemzetközi űrállomásról kapott adatok nagy tömegét a fizikusok több hónapon át fogják tanulmányozni. Rengeteg hipotézis létezik a sötét anyagra vonatkozóan. Vannak olyan hipotézisek, amelyek olyan sötét anyagról szólnak, amely nem bocsát ki pozitronokat. Egyszóval, az AMS körüli viták egyhamar még nem csitulnak el.
A tudósok közben újabb adatokat kaphatnak a világ legdrágább tudományos műszerének köszönhetően. Kifejlesztése 2 milliárd dollárba került. 16 ország 56 tudományos kollektívája vett részt a munkában, beleértve Oroszországot is. Az AMS 2020-ig fog működni az ISS-en. A fejlesztők szent meggyőződése szerint addig még több felfedezésre lehet számítani.