Szennyező anyag szivárog a Dunába a volt óbudai gázgyárnál
Nem mutatható ki a Duna vizében szennyezettség a volt óbudai gázgyárnál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vizsgálata szerint, de a partfalból szennyező anyagok szivárgását észlelték.
Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén közölte, hogy a vizsgálatok naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok szivárgását mutatták ki.
Az ülésen Halmai Orsolya projektmenedzser a NKM Földgázszolgáltató Zrt. képviseletében közölte, hogy a kármentesítés a becsült érték meghatározásával folytatódhat, ezt követően közbeszerzési pályázatot írnak ki a kivitelező kiválasztására. A veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett talaj tömege 185 ezer tonnára becsülhető, a legszennyezettebb területeken 12 méter mélységig kell cserélni a talajt. A partfalból a káros anyagok kifolyását a magas vízállás akadályozza, ezért az valószínűleg csak alacsony vízszintnél jelent veszélyt – tette hozzá. Közölte, hogy a költségekhez a főváros önkormányzata és az Innogy is hozzájárul.
Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának kármentesítési referense megjegyezte, noha az eljárás régóta húzódik, mivel a szennyezés kiterjedését és mértékét, terjedési irányait, kockázatait csak ütemezetten lehetett felmérni a 22 hektáros területen, a kármentesítés ügyében fontos lépések történtek. Hozzátette, hogy a területen álló ipari műemlékek is nehezítik a rendezést, de hátráltatta a területhasznosítás bizonytalansága is, hiszen a beavatkozást ez is befolyásolja.
Hasznos Gábor közölte, hogy országszerte 885 kármentesítés zajlik, az érintett területek között pedig olyan is van, ahol a privatizáció utáni tulajdonosok csődje és a tulajdonviszonyok összekuszálódása nehezíti a rendezést. Szorgalmazta egyúttal a zöldmezős beruházások szigorítását, és közölte, hogy Ausztriához vagy Németországhoz hasonlóan a kormány olyan helyekre irányítaná a beruházásokat, ahol már kiépült az ahhoz szükséges infrastruktúra.
A szennyezéssel kapcsolatban a Greenpeace is kiadott egy nyilatkozatot:
A volt Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként keletkezett, szerves vegyületeket, cianidot, arzént és egyéb fémeket tartalmazó gázmasszának a gázgyár területén történő illegális elásásával közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el. A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, és alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet jelenleg olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.
A Greenpeace Magyarország ezért a lakosság védelmében a helyszínre vonult, hogy mintákat vegyen a Dunába szivárgó vízből és az alatta lévő Duna-mederből. [2] A mintákat akkreditált laboratóriumban vizsgálták be különböző szerves szennyezőkre és fémekre.
Már a korábbi mérések is jelentős határérték-túllépést mutattak több szennyező anyag esetén is [3], ám a jelenlegi mérés rendkívül magas szennyezést mutatott a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.
-
Egészségkárosító naftalinok: a két, naftalinokra vizsgált mintából az egyikben 75, míg a másikban 400 µg/l (mikrogramm/liter) feletti volt a naftalinok koncentrációja. Ez nagyon jelentősen túllépi a talajvízre megengedett határértékeket, melyek talajvízre literenként 2 µg-ot, a felszíni vizekre literenként évi 2,4 µg-ot engednek meg. [4]. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.
-
Mérgező PAH-ok: teljes koncentrációjuk 157, illetve 238 µg volt literenként, míg a talajvizekre megengedett határérték 2 µg. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja több mint 3000-szeresen haladta meg a talajvízre megadott értéket. [5]
-
Rákkeltő benzol: 66,7 µg/l volt a legmagasabb mért koncentráció, míg a talajvizekre megadott határérték 1 µg.
-
Idegrendszerre káros xilolok: a legmagasabb mért érték 262 µg/l volt, míg a talajvízre megadott határérték 20 µg/l.
-
Rákkeltő arzén: az egyik mintában 57,7 µg/l volt a szintén rákkeltő arzén koncentrációja, mely ugyancsak többszörösen lépi túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t.
Az ilyen anyagok felszíni vizekbe jutását eleve minden áron meg kell akadályozni az uniós szabályozás és a vonatkozó magyar jogszabály [4] szerint is.
A Greenpeace Magyarország 2011 óta [6] rendszeresen felhívja a figyelmet az egészségre és környezetre káros szennyezésre, és többször kérte a hatóságok intézkedését. [7] A jelenlegi elborzasztó állapotokról az Index.hu újságírói értesítették a Greenpeace Magyarországot.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője szerint „teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy ilyen mértékű szennyezés éri a Dunát. A kármentesítést sok éve meg kellett volna kezdenie az NKM Földgázszolgáltatónak (a volt Fővárosi Gázműveknek).”
A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár a hatóságoktól, és felszólítja az illetékes szerveket: sürgősen hozzák nyilvánosságra a kármentesítési terveket, ütemezéssel, határidőkkel, és a szennyezők felelősségre vonásával.
A Duna súlyos szennyezését bizonyító mérési eredményekről a Greenpeace Magyarország bejelentést tesz a területileg illetékes kormányhivatalnak és a vízügyi hatóságnak, továbbá kéri ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. A környezetvédő szervezet emellett tájékoztatta a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről.
energiaoldal.hu – MTI – greenpeace.hu