Új csempeburkolat a régire

A lakásfelújítások során gyakran felmerül a kérdés, hogy a régi, már megunt, avítt kerámiaburkolatok cseréjét nem lehetne-e elkerülni. Az eddigi gyakorlat során ugyanis ezeket el szokás távolítani az új burkolat felrakása előtt. Ezért is adódik a kérdés: nincs-e a burkolat felújításnak egyszerűbb kivitelezési módja? Nos, van erre is lehetőség, ám megfelelő kompromisszumok mellett.

Ha a régi burkolatot ugyanis alapként lehet használni, lehetőség van erre új kerámialapos burkolatot ragasztani, természetesen bizonyos kötöttségekkel.

kép: Szehoand/indafoto.hu

kép: Szehoand/indafoto.hu

Először is azt kell megvizsgálni, hogy a burkolt felületek minden lapja elég szilárdan tapad az alapra. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen esetekben aligha lehet eltérni a meglévő felületek tagoltságától, pontosabban ezeket a részeket majd másként kell kialakítani, burkolni.

Az sem mellékes, hogy a régi lapburkolat szilárd, mód van arra, hogy minden bontás nélkül az új lapburkolatot a régi felületére ragasszuk fel. Így elmarad a régi lapok levésése, a sitt szállítás és nem utolsó sorban az ezzel járó piszok, felfordulás nagy része.

kép: nézeget-ő/indafoto.hu

kép: nézeget-ő/indafoto.hu

Az is bizonyos fokú megkötés, hogy a vezetékek nyomvonalán, azok kiállásainak helyén lehetőleg ne akarjunk változtatni. Kisebb igazítások ugyan e téren is megvalósíthatók, de még az új burkolat felrakása előtt.

Továbbá azzal is számolnunk kell, hogy az új burkolat síkja legalább 10 mm-rel beljebb fog kerülni a réginél, ami némi térvesztést okoz. Ennyivel  pedig megrövidülnek a vízvezetékcsövek kiállásai, és a szakaszoló csapok is mélyebbre kerülnek. Egyáltalán minden szerelvény helyzete bizonyos szempontból megváltozik. Ezért minden szerelvény további használhatóságát erre a körülményre ügyelve vizsgáljunk meg.

Ha ez nem akadály, akkor az egyéb berendezési tárgyak helyigényét is célszerű ellenőrizni, mert a belső tér szűkülése ezeket is érintheti, különös tekintettel a beépített berendezésekre, azokat magukba foglaló bútordarabokra és energia csatlakoztatásukra is. A flexibilis csatlakozások természetesen megkönnyítik a helyzet megoldását, ám ezeket jobb elkerülni. És ha ezek a szempontok nem jelentenek akadályt, kezdődhet az új csempe burkolat kialakítása.

hirdetés

Hogy az új lapok kiváló szilárdságú burkolatot adjanak, a régi burkolat minden darabját kopogtassuk végig. A laza lapok mindig kongó hangot adnak, ezeket ajánlatos eltávolítani, és helyüket kiegyenlítő habarccsal szintbe E hozni. A kiegyenlítő habarcsot egy munkamenetben 2 cm vastagságig lehet bedolgozni, ám másnap rátöltéssel növelni lehet. A meglazult lapok kiemelendők és az sem baj, ha közben a szomszédos lapok széle megsérül. Ezeket a hibákat majd az új ragasztóréteg kiegyenlíti.

A következő lépésben a régi kerámialapok felületéről le kell tisztítani a különféle szennyeződéseket. Ez intenzív tisztító folyadékkal, vagy hígított sósavas lemosással végezhető el, majd a felületeket le kell öblíteni.

A már letisztított felületeket nem árt csiszolással is felérdesíteni, ami a tapadásjavító bevonat tapadását növeli. Ez általában vizes diszperziós bevonat, amelyet hengerelve vagy felecsetelve hordható fel a letisztított alapfelületre és megkötése után különösen jó tapadó felületet biztosít a vékonyágyazású flexibilis csemperagasztó és minden más kiegészítő bevonó anyag számára.

A zuhanyozók, kádak, mosdók mögött a fokozott a vízterhelés miatt ajánlatos még 1 mm vastagságú folyékony fólia réteget hengerelni. Ezt követően már 24 óra múlva burkolható az előkészített felület.

Ragasztóként csak flexibilis csemperagasztó használható. Ezt a vékonyágyazású anyagot, bekeverése után előbb egyenletesen elterítve célszerű felhordani, majd 6-8 mm-es fogazott lappal áthúzva lehet kialakítani az ideális, 4 mm-es rétegvastagságot. Belső térben elégséges a lapok hátoldalának 65 %-os fedettsége, ami a 4 mm-es ragasztórétegbe nyomásával könnyen biztosítható, és még a szintbehozásra is módot ad.

kép: benehaz/indafoto.hu

kép: benehaz/indafoto.hu

A lapok felrakását a lapburkolásnál megszokott módon, hálóba rakva, síkba állításukat egyenes léccel átlós és kereszt irányokban is ellenőrizve, kell végezni. Az egységes fugákat hézagoló keresztekkel könnyű biztosítani, így a munkával tempósan lehet haladni. A sarkoknál és a legfelső lapok élének lezárásánál mindenképpen ajánlatos élzáró idomokat alkalmazni, amelyekkel korrekt sarok- és élzárások alakíthatók ki.

A fugázáshoz vízlepergető és flexibilis anyagot, az alsó éleket pedig szilikon szigetelő anyaggal kitöltve kell a vízszivárgások ellen védekezni. E technológiához csak speciálisan e célra kifejlesztett anyagok (pl. a Mapei, Murexin gyártmányai) használhatók ám a gyártók rétegrendjét szigorúan be kell tartani.

forrás: furdancs.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?