Egyre nagyobb árvizek jönnek

Az egyre emelkedő árhullámok miatt új vízszintek alapján kell meghatározni a jövőbeni árvízvédelmi fejlesztéseket – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese kedden Nyíregyházán. Láng István kifejtette: az 1970-es években mért legnagyobb vízállásoktól az utóbbi években jóval magasabb árhullámok vonultak le a folyókon, s a kutatói modellezések szerint további vízszintemelkedések várhatók.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság nagyvízi mederkezelési konferenciasorozatának nyitó rendezvényén Láng István elmondta: az árvízvédelmi rendszer fejlesztését újra kell gondolni, folytatni kell a gátak megerősítését, a vésztározók építését, sőt elengedhetetlenül szükséges a nagyvízi folyómedrek rendezése is.

Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a konferencián kiemelte: az ukrán társszervezettel közösen, svájci támogatással már elvégezték a Tisza és mellékfolyóinak vízhozam-modellezését. Az eddigi legnagyobb vízállásokat 60-190 centiméterrel meghaladó vízszintek várhatók a térségben.

Hangsúlyozta, hogy ehhez igazodó fejlesztéseket határoztak meg, a töltéserősítések mellett sík- és hegyvidéki tározókat építenek és terveznek a határon innen és túl, illetve korszerűsítik, bővítik a riasztó- és mérőállomások magyar-ukrán közös hálózatát. Az árvízvédelmi infrastruktúrát pedig megújítják.

A térségben novemberre készül el a 17 milliárd forintból épülő Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó, amely 51 négyzetkilométeres lesz és 126 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Igénybevételével a Szamos vízszintjét 60-80, míg a Tiszáét Vásárosnaménynál 30-40 centiméterrel lehet majd csökkenteni árvíz idején.

Megkezdődött a beregi árapasztó tározó építése is, amelynek költsége 33 milliárd forint, s 2015-ben adják majd át. A 60 négyzetkilométeres tározó a Tisza vízszintjét Tivadar és Záhony között 40-80 centiméterrel csökkentheti árhullámok vonulásakor.

Vinnai Győző, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormánymegbízottja, védelmi bizottságának elnöke, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője a konferencia résztvevőit köszöntő beszédében arról szólt, hogy az új árvízi szintek meghatározása és az arra épülő fejlesztések különösen fontosak Magyarország számára. Hazánk lakosságának egy ötöde, mintegy kétmillió ember árvizektől veszélyeztetett területen – 628 településen, köztük 60 városban – él. Ehhez hasonló veszélyeztetettsége csak Hollandiának van Európában – tette hozzá.
MTI