Elszórtuk? A másodpiaci ár alatt keltek el a magyar karbonkvóták

Magyarország a korábban várt 7-8 euró helyett a másodpiaci ár alatt 7 eurócenttel, 6,29 eurós árfolyamon adott el 1,25 millió darab második fázisú, azaz 2008-2012 érvényességű európai szén-dioxid-kibocsátási egységet (EUA) hétfői, második decemberi aukcióján.

A lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) közleménye szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából lebonyolított második aukción nyolc társaságtól összesen 2,217 millió egységnyi ajánlat érkezett, így 1,8-szoros túljegyzés mellett adta el a karbonkvótákat a magyar állam.

Az EEX két decemberi aukció során összesen 2,5 millió magyar szén-dioxid-kibocsátási kvótát adott el. A december 10-i, első aukción valamivel magasabb, az akkori másodpiaci árszintnél 1 eurócenttel magasabb árfolyamon, 6,63 eurós darabáron vették meg a kvótákat.

Hirdetések

kép: eex.com

Az év korábbi részében Magyarország 2,5 millió EUA-t adott el egy londoni közvetítő segítségével.

A lipcsei energiatőzsdén elektromos árammal, földgázzal, szénnel és szén-dioxid-kvótákkal, illetve ezeknek származtatott termékeivel kereskednek.

Az EEX-en 2005 óta kereskednek az európai kibocsátási rendszer keretében kiadott szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal. A rendszer értelmében egyes tagállamok, illetve vállalatok kibocsátási kvótákat kapnak a tagállamok által meghatározott allokációs tervnek megfelelően.

Amennyiben egy adott vállalat, például erőmű vagy ipari üzem nem tudja teljes egészében lefedni a kvótájával az éves károsanyag-kibocsátását, akkor mástól kényszerül kibocsátási kvótát vásárolni, különben súlyos pénzbírságra számíthat. Ugyanakkor egy társaság vagy ország értékesítheti is felesleges kvótáit.

Az eladásra kínált mennyiség többszörösével továbbra sem csinál semmit az állam.

Nem lehet tudni, miért ültünk rajta

Magyarországon azonban nem bukkantak fel új gyárak, melyek kibocsátása csökkentette volna az egységek menyiségét. Sőt, olyan nagy CO2 kibocsátó vállalkozásokat számoltak fel és adták vissza a fel nem használt kvótáikat, mint a tiszapalkonyai vagy a bánhidai erőmű. És bár az állami légi forgalomhoz tartozó kvótákat külön soron kezelik, a Malév bedőlése is a kvóták értékesítését indokolta volna.

Az EUA-nak van napi piaci ára, amit a tőzsdén bármikor pénzzé lehet teheti. Az aukciónak – akárcsak az állampapír esetében – csak az eladó kényelmi szempontjából van értelme, mert Lipcse egyébként gond nélkül felszívná a teljes magyar kvótamennyiséget, „csak ki kellene dobni a placcra”. Az EEX-en ugyanis évente mintegy kétmilliárd kvótás forgalom zajlik. Az aukció, mint eladási forma azonban az utóbbi időben népszerű lett azok körében, akik nem néhány száz vagy ezer, hanem nagyobb kvóta mennyiségtől szeretnének megválni. Így kiszámíthatóbb a forgalmazási idő, és a napi ereszkedést előre be lehet kalkulálni. November 29-én például a napi forgalom meghaladta a 8 millió kvótát, a kibocsátási egységek 6,65 eurós átlagérték környékén táncolva keltek el.

Itt is sereghajtók vagyunk

Az EU tagországoknak eredetileg összesen 576 millió kvótája volt. Ebből 386,9 millió a cégeknek kiosztott mennyiség, 68,8 milliót pedig az államok maguk árvereztek el. Magyarországtól eltérően a legtöbb európai ország már rég túladott a maga európai kibocsátási egységein (EUA).

forrás: MTI, hvg.hu