Ha nem építünk erőműveket, baj lesz

 Az évtized közepéig csekély mértékű villamosenergia igénynövekedéssel számolhatunk, az import biztosítani képes a hazai piac kiszolgálását. Az évtized második felében ugyanakkor elengedhetetlen az újabb, jól szabályozható erőművek belépése.

„Három esztendővel kerültek azonosításra a magyar energiagazdálkodás legmarkánsabb gondjai. Az akkori megállapítások közé tartozott, hogy veszített súlyából az energiaellátás közszolgáltatási jellege, a piac koncentráltsága veszélyesen magas szintet ért el, miközben a közösségi tulajdon mértéke nagyon alacsony szintre csökkent” – fogalmazott Bencsik János az Országgyűlés Energetikai Albizottságának elnöke az Energiapolitika 2000 Társulat évadnyitó szakmai rendezvényén. A liberalizációval a végfogyasztói árak nem csökkentek, az ártámogatások a befektetők profitját növelték, és elmélyült az energiaszegénység. Az elöregedőben lévő infrastruktúra – erőműpark és elosztó hálózat – ellátás biztonsági kockázatot jelent.

Illusztráció. kép: olzsi/indafoto.hu

Bencsik szerint – bár a részletszabályozás és a napi megoldások szintjén időnként eltérnek egymástól az álláspontok – stratégiai kérdésekben a nemzeti megközelítésű energiapolitika irányvonalát illetően egyetértés mutatkozik a szakemberek között. A korábban azonosított problémák tekintetében érzékelhető elmozdulás történt, és a fogyasztói érdekek állam általi képviselete megerősödött, a stratégiai ágazatokban felértékelődött a közösségi tulajdonlás szerepe. Annak érdekében, hogy a közel másfél évvel ezelőtt elfogadott Nemzeti Energiastratégia végrehajtása megfelelő ütemben haladhasson, az év első felében érdemben kell a kormánynak foglalkoznia a széles körű egyeztetés alapján körvonalazódó ásványkészletezési, valamint erőmű-fejlesztési cselekvési tervekről.

Bencsik János utalva a készülő cselekvési tervre kiemelte, hogy 1%/év fogyasztás növekedéssel számolva, 2030-ra 12000 MW teljesítőképességű erőműparkra lesz szüksége Magyarországnak. Figyelmeztető jel, hogy az importszaldó aránya 2012-ben tovább növekedett, tehát a hazai termelés csökkent. Erőmű-parkunk állandó teljesítőképesség-hiánya – az öregedő és alacsony hatásfokú blokkok versenyképességének romlása okán – ütemesen növekszik. Nem elhanyagolható tény, hogy az időjárás függő technológiák okozta változó hiány is számottevő, és ennek fokozódása várható. Az éghajlatváltozás következtében a nyáron jelentkező csúcsterhelés elérheti a 7500 MW-ot.

hirdetés

A felvázolt peremfeltételek figyelembe vétele mellett 2020-ig mintegy 2700 MW állandó hiány „kiváltása” szükséges, és 2020-2030 között mintegy 5000 MW új kapacitás beléptetése esedékes. Miután az évtized közepéig csekély mértékű igénynövekedéssel számolhatunk, az import biztosítani képes a hazai piac kiszolgálását. Az évtized második felében ugyanakkor elengedhetetlen újabb, jól szabályozható erőművek belépése: ezek elsősorban korszerű, magas hatásfokú gázerőművek lehetnek. 2020-ig 3-4 gázalapú nagyerőmű és 450-500 MW megújuló alapú „zöld” kiserőmű belépése várható.

2020 után az évtized végéig 1200-1600 MW teljesítményű atomerőmű blokk és 600-800 MW teljesítményű lignit-erőmű, valamint további 1200 MW megújuló energia kapacitás installálására kell sort keríteni, hogy a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott, a fenntarthatóság felé való átmenetet biztosító „atom-szén-megújuló” erőmű-fejlesztési forgatókönyv megvalósulhasson. „A cselekvési tervben rögzített erőműpark szerkezet ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a 2020-as évek végére szükségessé válik egy 600 MW-os szivattyús-tározós erőmű rendszerbe állítása is, melynek lehetséges helyét még a jelen évtized közepéig meg is kellene jelölni” – fogalmazott Bencsik János.

Hasonlóan vélekedett Bertalan Zsolt, a MAVIR vezérigazgatója az MTI-nek korábban adott interjújában. Bertalan szerint már az idén több áramtermelő is kiesik a rendszerből: a tavasszal leállt az AES Tiszai Erőművének négy, összesen 900 megawatt teljesítményű blokkja, az év végén pedig a Dunamenti Erőmű F blokkjai is befejezik a termelést. Ez azt jelenti, hogy az idei évhez képest további mintegy 900 megawattal lesz kevesebb a beépített nagyerőművi kapacitás. Tekintetbe véve a fogyasztás bővülését is, a következő egy-két évben 1000 megawatt körüli többlet teljesítményre lesz szükség.

„Senki sem fog erőművet építeni, főleg nem gázbázison, de szénen, vagy nukleáris energián sem” – mondta Hornai Gábor a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója az Energiainfo.hu által szervezett sajtóklubbon. A szakember szerint szerint a befektetési környezet gyatra, a szabályozási környezet kiszámíthatatlan. „Ez felvett egy fontos kérdést: lehetséges, hogy a hagyományosan jónak számító magyar ára ellátási rendszer meddig marad fent.”

„Már néhány év múlva lehetnek ellátási problémák a hazai árampiacon” – mondta Turai József a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke szintén a sajtóklub keretein belül „Ma Magyarországon egyelőre a legtöbb energetikai szereplő egy kínálathiányos piacban érdekelt, ami felhajtja az áramárakat. most azonban a recesszió miatti kereslethiány még kiegyenlíti a kínálathiányt az elkövetkező hónapokban, években, de hogy 2014-ben mi lesz, arra jobb nem is gondolni” – vélte Turai József. Hozzátette, hogy hosszú évek óta most fogja elérni Magyarország a legnagyobb áramimport mennyiséget, az idei bruttó import elérheti a 17 terrawatt/órát ugyanakkor az áramexportunk is a 10 terrawatt/órát döngeti majd, így nettó importőrök leszünk. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon keresztül kapja a Balkán jelentős része is az áramot, a régióban pedig egyhamar szintén nem várható új erőművi kapacitás kiépítése. „Hamarosan egyszerűen nem tudunk majd annyi áramot importálni, amennyi a balkáni és a magyar fogyasztás növekedésének kielégítéséhez szükséges lesz” – mondta.

forrás: energiainfo.hu

Vélemény, hozzászólás?