Izrael Athént vinné táncba

Izrael nagy döntés előtt áll, ki kell választania a lehetőségek közül azt a módot, ahogyan exportra küldené a földgázát, ami egyelőre nem is kezdett el felhozni. Bár viszonylag egyszerű lenne kiépíteni Törökországgal a kapcsolatot, Shalom energiaminiszter kijelentette, Görögországgal szívesebben társulna. Az együttműködési szándékról nyilatkozatok születtek.

Számos szándéknyilatkozat született a Kelet-Mediterrán gázhálózat kiépítésével kapcsolatban nemrégiben, amikor az Adónisz Szamarász görög miniszterelnök által vezetett küldöttség Izraelbe látogatott. Az energiaminiszterek egyetértettek abban, hogy Athén számára jelenleg a legfontosabb gázipari küldetés egy háromoldalú megállapodás Izraellel és Ciprussal. A Kelet-Mediterrán gázfolyosó amellett, hogy összekötné a szomszédos országokat, szükség esetén Európa gázellátásában is közreműködhetne a Natural Gas Europe szerint.

kép: peter_cs/indafoto.hu

hirdetés

Egy ilyen funkciójú gázvezetéket Silvan Shalom miniszter szerint érdemesebb Görögországon keresztül vezetni, mint Törökországon át. Utóbbinak ugyanis az izraeli energiaminiszter elmondása alapján ellenére van egy újabb gázfolyosó megépítése. Addig is Tel Aviv még gondolkodik azon, mihez kezdjen a nyáron felfedezett tenger alatti gázkészletével, ami a 800 milliárd köbmétert is meghaladhatja.

Mint azt korábban megírtuk, lehetséges, hogy Izraelből egy közvetlen vezeték épülne Törökország felé, ahonnan a TANAP vezetéken át Európát is elérhetné az izraeli gáz. Egy másik lehetőség, hogy Ciprussal fogna össze egy hasonló projektben, onnan a TAP-on, Görögországon keresztül érkezne a gáz az EU területére. Felmerült egy gázcseppfolyósító (LNG) üzem építése is, amit vagy egyedül építene Izrael, vagy pedig a Cipruson épülő terminál építésébe szállna be és oda szállítaná a gázát. Innen nem csak Európát, de távolabbi piacokat is elérhetne az Izraeli és a Ciprusi földgáz.

Ahhoz, hogy Izrael választani tudjon a beruházások között, először döntenie kell arról, hogy a termelésnek mekkora hányadát exportálná, és mit hagyna meg belföldi használatra. Ebből korábban tüntetések is adódtak, a lakosság ugyanis az akkor meghatározott 60 százalékos exportarányt túl magasnak tartotta. Azt már látni lehet, hogy Tel Aviv ebben az esetben nem tisztán gazdasági szempontokat fog mérlegelni, a geopolitikai helyzet is nagyban befolyásolni fogja. Nem csak az említett országok, hanem az arab világban történő változások is hatással lehetnek a döntésre, amit Izrael nem fog elhamarkodni. Elemzők ezt nem várják korábban 2014 elejénél.